Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
ADATTÁR / DOCUMENTS - Magyar László András: Friedrich Hoffmann tanulmánya a magyar bor természetéről
ból 20 cseppet, majd hozzáöntök egy libra tokaji bort: a lepárlásra ,, balneum Mariáéiban 35 kerüljön sor. Az ülepedés után a tiszta folyadékot merjük le. Ez az orvosság megfelelő hordozóanyaggal együtt, fél kanálnyi adagban adható olyan betegségek esetén, amelyeknek oka a rossz emésztés, s amelyek a felső emésztőtraktust támadják meg, vagyis leginkább súlyos gyomorszáj-táji görcsök esetén: sokkal hamarabb segít a bajon mint bármilyen más orvosság. Hasonló hatású elixirt 36 mindig készíthetünk oly módon, hogy a borpárlat helyett magyar bort használunk, a vitriolpárlat helyett pedig borkősav-sót veszünk: az eredményes hatás sosem maradhat el. Továbbá az ilyen bor kiváló hordozóanyag gyanánt is használható, ha olyan gyógyszert akarunk bevenni, amely kicsit undorító, így ugyanis íze elviselhetőbb lesz. Ha pedig fűszereket és csillapítószereket keverünk hozzá, s evvel a keverékkel, sérülés, zúzódás, daganat vagy mozgásképtelenség esetén a testet külsőleg, melegen borogatjuk: az bármi másnál többet ér. Egy uncia kininkérget és tél uncia közönséges kamillavirágot egy libra magyar borral elfőzve viszont lázcsillapító orvosságot nyerünk, amely kiváló hatású beteges gyomorrenyheség, váltó- és krónikus láz esetén, különösen akkor, ha betegség vagy magas kor gyöngítette el a beteget. § XXIV. Végül pedig néhány szót kell ejtenünk e borok hamisításáról is, amely igen elterjedt manapság, kiváltképpen azért, mert ezeknek az édes boroknak kiváló hatásuk következtében igen magas az áruk. 37 Meg szoktak próbálkozni azzal, hogy valamilyen friss, édes, olykor fölmelegített mustba spanyol mazsolát, sőt cukrot is, továbbá egy kevés világos sör-seprőt kevernek, majd ezt a kotyvalékot közepes hőmérsékletű helyen forrni hagyják, s így nyernek kellemes, édesen finom bort, amit azután a vigyázatlan és a borhoz kevéssé értő embereknek magyar bor gyanánt adnak el, és hogy a természetes ízt is utánozzák, egy adag hitványabb magyar vinkót is kavarnak az italhoz. Ám az ízt és illatot, s különösen a hatást jól meg tudja különböztetni bárki, aki már néhányszor ivott valódi magyar bort. A valódi magyar bornak azonban a legbiztosabb jele az, hogy akkor sem okoz fejfájást, ha nagyobb mennyiséget fogyasztunk belőle, hanem inkább serkenti a szervezetünket. A műbőrök ugyanis hiába finoman édesek, nagyon egészségtelenek: rögtön a fejünkbe szállnak, s ha mértéktelenül isszuk őket, egész testünket igencsak elernyesztik és elbágyasztják. Az a spirituózus és szubtilis Balneum Mariae — azt az eljárást nevezik így alkimista nyelven, mikor a lepárlóedényt nem közvetlenül a tűz fölé tartják, hanem forró vizes üstbe állítva hevítik föl. (Blancard, S.: Arzneiwissenschaftliches Wörterbuch, Wien, 1788. 1.266.) Elixir. A szó vagy a görög ,,xérion"ból (Ullmann, M.: Die Natur- und Geheimwissenschaften im Islam. Handb. d. Orientalistik. Ergb.VI., 2. Abschnitt, Leiden, 1972 . 257—258.), vagy pedig — ami nehezebben hihető — a kínai ,,Ek-csi" ('az egyedülvaló lélek') szóból származik (Mahdihassan ,S.: Alchemy and Sufism. Karachi, 1992. 19.) A kifejezés eredetileg ,,életbalzsam'-ot jelentett, később azonban mindenfajta konzervatív szert így neveztek, az álgyógyszerek tömegéről nem is beszélve. A magyar borok korabeli árára és viszonylagos drágaságára vonatkozóan lásd: Feyér, P.: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig) Bp., 1981. 203—218. A ritka borok árára vonatkozóan érdekes adat, hogy az egykorú regensburgi gyógyszerkönyvben (Dispensatorium Pharmaceuticum Ratisbonense. Ratisbonae, 1727. Taxa 40.) ugyan, mint az várható volt, nem szerepel magyar bor, de pl. a gránátalma-borból egy lat (kb. másfél centiliter) 1 krajcárba került, ugyanannyiba, mint a vitriol vagy a terpentin. A hamisítások kérdéséhez: Feyér, P: i.m. 210-től.
