Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Magyar László András: Friedrich Hoffmann tanulmánya a magyar bor természetéről

FRIEDRICH HOFFMANN (1660-1742) TANULMÁNYA A MAGYAR BOR KIVÁLÓ TERMÉSZETÉRŐL MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS Az orvostudomány külhoni nagyjai közül sajnálatosan kevesen írtak magyar vonatkozású művet, a hasonló munkákat tehát mindenképpen meg kell becsülnünk. Elsősorban ez a tény, másodsorban magának a traktátusnak érdekessége és orvostörténeti értéke indított arra, hogy Friedrich Hoffmann-nak, a 17—18. század egyik legnagyobb hatású orvosgondolkodójának és rendszeralkotójának a magyar borok orvosi hasznáról írott tanulmányát lefordítsam s megismertessem a magyar közönséggel. Az eredeti szöveget, a jobb megértés végett, magyarázó jegyzetekkel egészítettem ki, melyekben igyekeztem fölhívni a figyelmet néhány érdekes vonatkozásra is — a fordítás bevezetésében pedig a szerzőt és a tanulmány születésének fontosabb előzményeit próbáltam bemutatni. Remélem, Hoffmann — eredetileg latin nyelvű — munkájának jelen első magyar fordítása s a néhány hozzá fűzött eszmefuttatás további gondolatokra és következtetésekre indítja majd az olvasót. A szerző

1 Friedrich Hoffmann, az idősebb Friedrich Hoffmann (1626—1675) orvos fiaként, s Andreas Hoffmann gyógyszerész unokájaként a szász Halléban született 1660. február 19-én. Már gyermekként részt vett apja kémiai kísérleteiben és anatómusi munkájában, leginkább azonban a matematika érdekelte. Bár kiváló atyját korán elveszítette, 1678-ban Jénában, szűkös anyagi lehetőségei ellenére is hozzákezdett az orvosi stúdiumokhoz, hiszen a családi tradíció erre a pályára predesztinálta. Tanulmányait két év múltán Erfurtban folytatta, majd 1680-ban Jénában doktorált az autochiriáról (öngyilkosságról) szóló disszertációval. Nem sokkal később már docensként habilitálta őt az egyetem. Oly sikerrel adott elő, hogy kollégái féltékenysége elől hamarosan Mindenbe kellett költöznie: itt praxisából élt két éven át. Újabb két évet utazással töltött: Hollandiában és Angliában járt — ez utóbbi helyen ismerkedett meg Robert ßoy/e-lal is, kinek nézetei jelentősen befolyásolták gondolkodását. Visszatérve Mindenbe előbb katonaorvos, majd 1686-tól a hercegség fizikusa lett. 1693-ban, már megnövekedett hírnevének köszönhette, hogy a későbbi L Frigyes porosz király (ekkor még csupán 1 Életrajzára vonatkozóan: Schulze, J.H.: Vita Friderici Hoffmanni. In: Hoffmann, F.: Opera Omnia PhysicoMedica. Tom.I. Genf, 1749 I—XX. Dreyhaupt, J.Ch. von: Beschreibung des Saal-Creyses. 2 Bde. Halle, 1755. II.Teil, 636—641. Saucerotte, C: Friedrich Hoffmann. In: Nouvelle Biographie Générale. Tome 24. Paris, 1859. 883—890. Hirsch, A.

—Gurlt, E.: Biographisches Lexikon der hervorragenden Aerzte aller Zeiten und Völker. WienLeipzig, 1886. III. 238-241. Haeser, H.: Lehrbuch der Geschichte der Medizin und der epidemischen Krankheiten. 3.Aufl. Jena, 1881. 11.509—519.