Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Vida Mária: A szervezett védőnőszolgálat előzményei. A Stefánia-szövetség megalakulásának 80. évfordulójára (1995)
A fejlődés útja — miként látjuk — az egyéni kezdeményezéstől tart a szervezettség és a professzionizmus felé. A „nagyasszonyok" nemes példaképeiket követve, emerbaráti törekvések szolgálatában személyes hivatástudatuknak tettek eleget. A 18. századtól szervezett filantrópiát, az emberbarátság jellegzetes női hivatási területeit az óvodaügytől az iskolaügy felső szintjéig, a bábaképzés, az ápolás, az anya- és csecsemővédelem különböző területein, az egyetemi képzés emancipációs harcainak első állomásain keresztül jelentős teljesítmények ívelik át. Példa az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma (1847—1922) grófnő személyes küzdelme, amely Zürichben 1879-ben megvédett orvosi diplomájától az 1897. évi magyarországi elfogadtatásáig tartott, s éppen 100 éve 1895-ben a nők számára is megnyitotta az egyetem kapuit. A hivatástudatot talán legjobban az jelzi, amit a magyar nemzeti megújhodásban Kossuth Lajos húga, Kossuth Zsuzsanna (1817—1854) az 1848/49-es szabadságharc idején mint országos főápolónő tett, öt évvel megelőzve Florance Nigthingale tevékenységét. Nem kisebb feladatot vállalt, mint a magyar honvédség ellátásának teljes ápolónői szolgálata megszervezését. Kiemeljük a sebesült hadifoglyok gondozását, ahol emberi bánásmód, egészségügyi ellátás járt az ellenség katonájának is. Betöltve a hivatást és szerepet, melyet a magyar nemzeti megújhodásban gróf Széchenyi István ajánlott Hitel c. művében „Honunk szebb lelkű asszonyainak". Epilógusként idézzük őt, a legnagyobb magyart: ,,Vegyétek, bár férfiakhoz illendőbbnek mondják azt sokan, nyájas kegyességgel Pártfogástok alá. A Hitelről szolok, s ami belőle foly, a becsületrül, az adott szó szentségérül, a cselekedetek egyenességérül, s így Előttetek sem lehet a tárgy idegenebb mint előttünk, mert annyi Nemes és Szép, ami az Emberiséget felemeli, a Ti Nemetek műve. MÁRIA VIDA, M. A. Ph. D. director general Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives H —1013 Budapest, Apród u. 1—3. * SUMMARY The article gives a short summary about the historical origins of organised nurse services in Hungary. The author introduces her paper with reflections on the philantropic attitude of the German Johann B. Basedow, whose ideas were influenced by John Locke and Jean-Jacques Rousseau. Basedow emphasised the importance of health in the intellectual development of the young. Later the original meaning of the term was changed and the connotation of fraternity, or that of «active humanism», and altruism were added to it. The other intellectual or cultural historical line was connected with the ideals of Christianity. The author claims that the Christian ideal of virtuous man, which from the very beginnings included charity and benevolence was absorbed by the Renaissance, the Humanism, and the Refomation. Even the main symbolic phrases of the 1789 French Revolution («Liberté, Egalité, Fraternité»), or the «leben und leben lassen» principle of classical liberalism are all connected with altruism.
