Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Vida Mária: A szervezett védőnőszolgálat előzményei. A Stefánia-szövetség megalakulásának 80. évfordulójára (1995)
gok egy részét, amely az önálló fejedelemség létrejöttéhez kellett, először a Hunyadi-család szerezte meg. Hunyadi János lemondott a kormányzóságról, helyette örökös grófi címet és hatalmas területet kapott, bírói hatalommal felruházva. Értetően felesége, Szilágyi Erzsébet ( + 1483) a reneszánsz első nagyasszonya, aki a politikát és a nagybirtok gazdasági ügyeit irányította Hunyadi János törökverő küzdelmei közepette. (Jelentős szerepe volt fia, Mátyás királlyá választásában is.) A török hódoltság idején a tartós védelemre felkészült vártartományok ura távol volt otthonától, helyette felesége irányította a birtok ügyeit. A 15—16. századi magyar történelem jelképe a Kanizsai-család sorsa. A férfiak Hunyadi János oldalán részt vettek a török elleni harcokban, valamennyien — kettő kivételével — hősi halált haltak a nikápolyi csatában. Kanizsai László Mátyás hadjárataiban tüntette ki magát, később I.Ulászló híveként, mint horvát bán szolgált. Lánya, Kanizsai Dorottya (+1532), Petényi Imre nádor és bán hitvese, a törökkor igazi nagyasszonya. Felemelő cselekedete példakép: a mohácsi csatamezőn elesett hősöket eltemettette, hamvaikat megáldatta, misét mondatott értük. Eletével, cselekedeteivel példát mutatott nevelt lányának, testvére árvájának, Kanizsa Orsolyának és kora nemes asszonyainak. Adományokkal segítette a szegényeket és árvákat, végrendeletében külön gondoskodott róluk. Az udvarában nevelkedett nemesifjakat jószággal jutalmazta, a lányokat kiházasította, apródjairól, szolgáiról is gondoskodott. A 18. század közepéig a familiáris nagycsalád irányítása a ház asszonyának feladata. Az egyénről való gondoskodást az állam nem tekintette feladatának, csupán az önkormányzatot gyakorló városi közigazgatás foglalkozott az ún. szegényüggyel. Az egyéni felkelősség jelentőségét bizonyítja, hogy a királyi udvar szerepét átvevő főnemesi művelődési központok — Sárvár, Németújvár, Sárospatak stb. — egyben a szociális gondoskodást, ezen belül az egészségügyi ellátást és az oktatást is fontos feladatuknak tekintették. (Kanizsai Orsolya Sárváron, Bánffy Kata Németújváron, Lórántjfy Zsuzsanna Sárospatakon, Bornemissza Anna Erdélyben stb. Bethlen Katával bezárólag.) A francia felvilágosodás szelleme (Fénelon, Rousseau) foglalkozott a nő és a férfi jogai közötti ellentéttel. Hatására az 1790-ben induló magyar nőmozgalom országossá nőtt és követelte, hogy a nő hivatást választhasson magának. A mozgalom egybeesett a felvilágosult abszolutizmus közoktatáspolitikájával. A reformkorban — 1825—1848 között — az anyanyelv elfogadtatásának követelménye az alap- és a felsőfokú oktatásban rendkívüli jelentőséget kapott. Eredményeként 1844-ben sikerült a magyar nyelvet hivatalossá tenni. A hivatásért küzdő nőmozgalom összekapcsolódott az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelemmel. Az anyanyelv hivatalossá tételében a legnagyobb hatást elért egyéniség, Brunszwick Teréz (1775—1861), aki 1828-ban megnyitotta az első óvodát. (Követői: Bezerédi Amália, a női oktatásügyben Teleki Blanka, Leövey Klára a 19. sz. közepén.) Az anya- és csecsemőgondozás, továbbá az egészséges gyermeknevelés témája a felvilágosodás korában egyrészt a bábakönyvekben, másrészt a magyar nyelvű ismeretterjesztő nyomdatermékekben az egészségügyi felvilágosítás szolgálatában jelent meg. Az orvoshiány és a nagyfokú gyermekhalandóság — 1620 és 1760 között Európában 400 millió ember nem lépte át a 20. életévét — tette szükségessé a pórnép, a falusi szegénység részére a közérthető ismeretterjesztést. Először fordítások, majd önálló munkák jelentek meg. Az első magyar mű már 1690-ben Pápai Páriz Ferenc orvos tollából, a ,,Pax corporis". A felvilágosodás ,,ép testben — ép lélek" alapeszméje összekapcsolja az orvostudomány és a pedagógia területét: csak az egészséges gyermek képes színvonalas szellemi tevékenységre.
