Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Kapronczay Károly: A gyógyító röntgensugár alkalmazása Magyarországon
Kórház ideggyógyászati osztályának élére nevezték ki, helyébe a Szent Rókus Kórházban Stein Adolf lépett, 16 aki már 1898-tól Donath Gyulával együttműködött. Stein Adolf különben az I.sz. belgyógyászati osztály alorvosa volt, osztályos orvosi munkája mellett látta el a röntgenorvosi feladatokat is. Főorvossá csak 1927-ben nevezték ki, amikor a Székesfőváros megszüntette az addig hivatalos halottkémi állást, bár az ezen státusra felvettek évtizedek óta más orvosi feladatkört láttak el. Ekkor ezen állásra alkalmazott mintegy 18 halottkémet, amelyen statuson valóban röntgenorvosok voltak, és röntgen főorvosokat neveztek ki. A Rókus Kórházban szervezett röntgenlaboratóriumban működött 1898-tól Kiss Károly szigorlóorvos is, akinek későbbi szakmai tevékenysége nem kötődött a röntgenológiához. Az első teljes évben, 1899-ben a Szent Rókus Kórházban 199 betegnél végeztek röntgenvizsgálatot, ebből egyszerű átvilágítás 28, 226 esetben készítettek röntgenfelvételt. 1900-ban már 292 beteget fogadtak, ebből 184 felvételt és 108 átvilágítást készítettek, de itt végezték a röntgensugaras terápiát is, elsősorban bőrgyógyászati kezelést. A statisztikák szerint főleg sebészeti osztályokról küldtek le beteget, törésekkel, ficamokkal, és csak kisebb számban a belgyógyászati osztályokról. A korabeli külföldi adatokkal összevetve ez a betegforgalom nemzetközi viszonylatban is jelentős volt, ami a Szent Rókus Kórház nagyságából adódott. (Alexander Béla késmárki laboratóriumában ekkor évente átlagban 10 betegről készült felvétel.) Sajnos hasonló adatokkal nem rendelkezünk Dollinger klinikáján működött röntgenlaboratórium betegforgalmáról, viszont a Dollinger Gyula és munkatársai által írt közlemények bizonyítják a röntgenlaboratórium intenzív igénybevételét műtétekkel és diagnózisokkal kapcsolatban. Az első kizárólag röntgenológiai tevékenységet kifejtő kórházi röntgenorvos, Stein Adolf munkásságához nemcsak a szakszerű első röntgenstatisztikák, hanem az általa konstruált hasi kompresszor is fűződik, amelyről a korabeli szakirodalom elismeréssel nyilatkozott. Szakirodalmi publikációi szerint Stein Adolf kitűnően látott meg elsőnek hólyagköveket és az első vesekő röntgenkimutatások is a nevéhez fűződnek, így a hazai röntgendiagnosztika megalapozójának is tekinthető. A kórházi és egyetemi röntgenlaboratóriumok mellett nem szabad megfeledkeznünk az 1896 nyarán a nagyváradi premontrei főgimnáziumban Károlyi Irén József és Kronstein Lajos nagyváradi magánorvos által szervezett, és a Bihar megyei Orvosi és gyógyszerészi Egyesület által finanszírzott laboratóriumról, amelynek felállítási összege 1100 forintba került, a felvételeknél és a fotótechnikai munkáknál Fekete Sándor nagyváradi udvari fényképész is segédkezett. 17 Sajnos későbbi adatok nem állnak rendelkezésre, viszont az bizonyos, hogy ezen felszerelések 1901-ben már a nagyváradi kórházban voltak találhatók, ahol Kronstein Lajos látta el az orvosi feladatokat. Feltehetően a gimnáziumi fizikai szertár már nem volt alkalmas az orvosi munka végzésére, így helyeztette át a költségeket fedező és a működési feltételeket biztosító Bihar megyei Orvosi és Gyógyszerészi Egyesület a nagyváradi kórházba. 18 A magyarországi röntgenlaboratóriumok szervezésének szorgalmazásában nagy szerepet játszott Korányi Frigyes és a tuberkulózis elleni orvosi és társadalmi küzdelem mozgalom. Az 1901-ben Budakeszin megnyílt Erzsébet Királyné Szanatórium is megnyitásától kezdve rendelkezett röntgenfelvételek készítésére és átvilágítására alkalmas röntgenlaboratóriummal. 19 16 Stein Adolf (1870—1934), orvos, radiológus, a Rókus Kórház röntgenfőorvosa. 17 Bugyi B.: i.m. 18 Orv.Hetil. 1901. 35.sz. Hírek, p. 1341 19 SOL. Korányi Frigyes iratai.
