Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
TANULMÁNYOK / ARTICLES - Schultheisz Emil: Medicina a reneszánsz egyetemen. Tankönyv és curriculum
MEDICINA A RENESZÁNSZ EGYETEMEN TANKÖNYV ÉS CURRICULUM SCHULTHEISZ EMIL A nagyon rövid életű hazai orvoskaroknak, minden ünnepélyes deklaráció ellenére, nem volt, mert nem lehetett jelentős befolyása az orvosképzésre és az orvosi életre. Ismerve az egyetemek meghatározó szerepét az európai orvosi műveltségben s tudva azt, hogy Magyarország orvosai tudásukat és műveltségüket a reneszánsz idején külföldi egyetemeken szerezték, az ezek stúdiumaiba való betekintés képet ad a magyar és hazánkban működött külföldi orvosok felkészültségéről. A status quaestionis-hoz Az elmúlt fél évszázad reneszánsz-kutatása két irányban haladt. Jacob Burckhardt 1860-ban írott remek könyvében 1 kialakított reneszánszképet nem minden alap nélkül kritizáló középkor kutatók 2 a reneszánsz és a középkor között élesen megvont határokat elmosva, a középkorkutatás új eredményeinek birtokában a reneszánsz eredetét és eredetiségét is kétségbevonva, 3 a korszakot csak a ,,12. századi reneszánsz" 4 quasi függelékének tartják. 5 A medievisták argumentumainak kizárólagosságával szemben a reneszánsz- és humanizmus-kutatás, mai legjelesebb képviselői (Buck, Garin, Kristeller, Keil és mások), 6 a kö1 Burckhardt, Jacob: Die Kultur der Renaissance in Italien (Phaidon Ausgabe, Leipzig, s.a.) 2 Ferguson szerint egyenesen ,, revolt of the medievalists "ről van szó. Ferguson, W.K.: The Renaissance in Historical Thought. Five Centuries of Interpretation (Boston, 1948) p. 18 3 Nordstrom, J.: Moyen Age et Renaissance (Paris, 1933); Gilson, E.: ,, Humanism medieval et Renaissance" in: Les idées et les lettres (Paris, 1932) pp. 171—196. Különösen Curtius volt azon az állásponton, hogy a nyugati kultúra az antikra folyamatosan épülő egységes szubsztancia, beleértve a természettudományokat is. V.o. Curtius, E.R.: Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter (Bern, 1954) p. 30 ff 4 A «renaissance of the twelfth Century» kifejezést Rashdall, H.: The Universities of Europe in the Middle Ages (Oxford, 1895) című alapvető munkájában használja. Tulajdonképpen a Karoling-humanizmus periódusa. 5 Buck, A.: ,,Gab es einen Humanismus im Mittelalter?" in: Romanische Forschungen 15 (1963) pp. 213—230 6 Buck, A.: Zum Begriff und Problem der Renaissance (Darmstadt, 1939); u.a. : „Der Beitrag des RenaissanceHumanismus zur Ausbildung des naturwissenschaftlichen Denkens" in: Sitzungber. Geschichte zur Beförderung der gesamten Naturwissenschafien zu Marburg 37 (1966) pp. 33—45; u.a.: Das Geschichtsdenken der Renaissance (Krefeld, 1957); Kristeller, P.O.: ,, Humanism and Scholasticism in the Italian Renaissance" Byzantion 17 (1944—45) pp 346—774; u.a.: Medieval Aspects of Renaissance Learning (Durham, 1974); u.a. : Renaissance Thought 2 vols, (New York, 1961—65); u.a.: Studies in Renaissance Thought and Letters (Róma, 1956, repr. 1969); u.a.: Iter Italicum 2 vols (Leiden, 1963—65); u.a.: The Classics and Renaissance Thought (Cambridge, Mass . Harvard U.P. : 1955); Garin , E .: L'umanesimo italiano (Bari , 1952); u.a.: Scienza e vita civile nel Rinascimento (Bari, 1068); u.a.: La culturafilosofica de Rinascimento (Firenze, 1961), Keil, G.-Schmitz, R. Hrsg.: Humanismus und Medizin (Weinheim, 1994).
