Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Jeszenszky Sándor: Gondolatok Alexander Béla (1857—1916) plasztikus röntgenképeiről. A röntgen-sugár felfedezésének 100. évfordulójára

felfedezőként ünneplik azt a csillagászt, aki elsőként észreveszi. Prózaibb alkalmazása a pozitív-negatív módszernek a pénzhamisítványok felismerése. A radiológia területén a pozitív-negatív eljárás legismertebb hasznosítása a Ziedses des Plantes-féle szubsztrakciós angiográfia. Az első felvétel a kontrasztanyag bevitele előtt, a másik utána készül. Az első felvételről készített másolatot (diapozitívet) a második felvételre helyezve a változatlan elemek eltűnnek, csupán az érrendszer kiváló képe marad meg. Az Alexander-féle eljárásnak is az eltérések kimutatásában volt szerepe. Rosenthal megállapítása szerint (1925) a felvételeknek nem csupán művileg előidézett rendkívül szép plaszticitása van, hanem ami a gyakorlat szempontjából talán fontosabb, egyes esetekben a kép egyes részei kontrasztosabba válnak. Figyelmeztet azonban arra, hogy a mesterséges plaszticitást nem szabad összetéveszteni a szokásos röntgenképen bizonyos esetekben megjelenő természetes plaszticitással. Az egyes részek, különösen a határvonalak nagyobb kontrasztossága megkönnyíti a kóros elváltozások, csontrepedések és törések észlelését. Hermann Gocht 1911-ben így jellemezte az eljárást: ,,A jó rajzoló ért hozzá, hogy fénnyel és árnyékkal valamely tárgy rajzát plasztikus hatásúvá tegye. Ugyanez megtehető' a röntgenképen is, megfelelő technikával." Utána részletesen ismertette a módszert, amely — Gocht szerint — Alexander fáradhatatlan munkája nyomán kivívta a röntgenológusok elismerését. A felvételek értékét legjobban talán Heinrich Franke erlangeni professzor 1964-es történeti visszatekintése jellemzi: ,,az eljárás igen hasznosnak bizonyult az emberi csontok finomabb repedéseinek vizsgálatánál és úgyszintén az anyagvizsgálatnál. Alkalmazását már 50 évvel ezelőtt bevezette a kitűnő magyar röntgenológus, Alexander Béla. Ismételten hangsúlyozni kell azonban, hogy pszeudo-reliefróí van szó, amely a mélységi viszonyokat illetően semmiféle tájékozódást sem tesz lehetővé, tehát ez az eljárás nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy mi van elöl vagy hátul. Ezt csak és egyedül a sztereogramm, illetve a két irányból történő átvilágítás teszi lehetővé. Száz éve szolgálja Wilhelm Conrad Röntgen felfedezése az orvostudományt. Sok-sok kutató fáradságos munkája, nem egyszer egészsége, sőt élete volt az ára a radiológia mai fejlettségének. Sok új gondolat, számos késhegyig menő vita vitte előre az ismereteket. Egy évszázad távlatából a viták már eszmefuttatásokká szelídülnek, s felismerhetőbbé válik, mi volt a tévedés, s mi a maradandó érték. Alexander Béla munkássága, közte a plasztikus röntgenfényképek készítése igazi értéknek bizonyult. Az orvosi radiológia alapjainak lerakásában kiemelkedő szerepe volt a tudomány első magyar professzorának, Alexander Bélának.