Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
TANULMÁNYOK / ARTICLES - Kapronczay Katalin: Az orvosok érdekvédelmi törekvései a 19. századi Magyarországon a korabeli sajtó tükrében
Orvosszövetség, 1897. november 7-én pedig az Országos Orvosszövetség alakult meg. Ez utóbbi vezetőségében a fővárosi és a vidéki orvosok képviselői arányosan jutottak tisztséghez. E két szervezet működése az érdekeltek megelégedését váltotta ki, erre bizonyíték, hogy a magyarországi orvosok kb. 90—95%-a csatlakozott a szervezetekhez. 61 Az orvosi kamarák kérdése, annak megvalósulása az 1900-as években került ismét napirendre. Az orvosi érdekvédelmi törekvések alakulásának bemutatása során úgy tűnhet az olvasónak, hogy az anyagi helyzet rendezésének kérdése foglalta el a központi helyet, mintha az lett volna az egyetlen megoldatlan probléma. Ennek fontosságára egy szakavatott szerző, Melly József szavai világítanak rá: „Egyetlen profilaktikuma van az orvosi rend egyetemes etikai alapon való munkálkodásának: az orvosok jólétének megóvása. Ha nincs tömeges orvosnyomor, akkor bizonyos, hogy a rend a társadalomnak csak becsületes és lelkiismeretes munkát szolgáltat... 62 KAPRONCZAY KATALIN, M. A.; Ph. D. Semmelweis Medical Historical Museum Library and Archives H-1023 Budapest, Török u. 12. * SUMMARY Though medical profession had been highly regarded for centuries, in mid-19th century Hungary physicians faced a sudden and unexpected devaluation of their occupation in terms of social esteem and finances. During the 19th century a series of professional organisations were also established as part of the emergence of modern civil society. The article pays attention to the self-defensive methods that 19th-century Hungarian physicians took in order to improve their social esteem, and analyses how these movements were connected to the political struggles for a modern constitutional and parliamentary system. Methodologically the article focuses on the motives of their leaders in setting up social and professional organisations, public funds and medical periodicals. Beside providing medical profession with a forum for discussing issues and exchanging ideas the first organisations — the Royal Society of Budapest Physicians (1841), The Hungarian Physicians and Naturalists Society (1841), The Association for Natural Sciences (1841) and many smaller organisations all over the country strengthened the financial position of physicians by creating public funds. During the 1848—1849 revolution a complete plan for the renewal of public health services was elaborated, which included not only comprehensive reforms to be introduced in university medical education, but even a social security chapter which stood for a network of government employed physicians. After the defeat of the revolution political oppression ob61 Kapronczay Károly: „Orvosi érdekvédelem a múlt század végén." Orvosi Hetilap, 1982, 123, 38, p. 2373—75 62 Melly József: „A budapesti orvosok szociális és gazdasági viszonyai" In.: Statisztikai Közlemények, 1932. 65. köt. 3. sz. p. 29
