Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Jobst Ágnes: Ex libris medicinae. Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken

II. Vilmos császár híres kijelentését cáfoló, dátummal ellátott levelek peregnek alá.

72 Felüdülésként és egyben befejezésként egy tipikusan 20. századi elemre, az ironikus hangvételre szeretném még felhívni a figyelmet. Az orvosi ex librisek a századfordulót követően szívesen élnek az irónia eszközével. E humoros elemek utalhatnak egyes korok orvosi viseletére, fő orvosi tevékenységére, amint a lornyonos, copfos-parókás, idős doktorokat és hatalmas klistírokat ábrázoló könyvjegyek teszik.

73 Utalhatnak egy orvosi szakmára, mint Willi Geiger-nek J. Klüber idegorvos számára készült rézkarca, melyen melankolikus arckifejezésű, könyvbe harapó férfifej koponyájának felső részét nyitja meg az orvos, és a lyukon kiáramló gőzt figyeli.

74 Karikírozhatják az orvosi beavatkozást, amint az egy — a fogós szülés nehézségét bemutató — francia fametszeten látható.

75 Burleszkszerű elemek kötődhetnek az orvosnak halál ellen vívott küzdelméhez. Árva József sebész ex librisén például orvos és halál szabályos vívóállásban párbajozik egymással, egy vastag fóliáns tetején állva.

76 Carl Berger-nek Erler által készített rézkarcán az ingujjra vetkezett orvos hosszú nyárssal üldözi a menekülő halált.

77 Julius Möller-nek W. Twitzsch által metszett ex librise a századforduló vidéki orvosának viseletére, közlekedési lehetőségeire utal, számunkra kissé komikus módon.

78 Az orvostudomány korlátozott lehetőségeit illusztrálja Gácsy Mihály grafikusnak (1926—1987) egy Kertész nevű állatorvos részére készített rézkarca, melyen az anekdotából jól ismert állatorvosi ló előtt tanácstalanul álldigáló állatorvos képe tűnik fél.

79 Amint az a fentiekből is kitűnik, a képzőművészetek epigrammájának nevezett ex libris közvetlen használati célján, a könyv tulajdonosának megjelölésén túlmenően önálló kisgrafikai műfajjá fejlődött, mely a rendelkezésre álló csekély felületen sokoldalúan utalhat tulajdonosának foglalkozására. Nem véletlen, hogy a műfajban rejlő sűrített kifejezési lehetőség minden korok legnagyobb művészeit ihlette meg, így a régiek közül Albrecht Dürert, id. 9. ábra. Emódi Aladár ex librixe litográfia, 1919. metsző: Glück 72 Természetesen az orvoslás testvérszakmájának, a gyógyszerészetnek is megvannak a maga patikaedényeket, mozsarakat, officinát, olykor középkori alkimista műhelyt a kor divatjának megfelelő módon ábrázoló könyvjegyei. 73 Schweinitzer József, Horváth dr. ex librisei OSZK Plakáttár 74 J. Klüber Willi Geiger által metszett ex librise In: Geiger, Willi i.m., 3.köt. p.21 75 J. Hartemann Valentin le Campion által metszett ex librise In: Franz Koebner: „Das Arzt-Exlibris" p.16 Exlibriskunst und Gebrauchsgraphik Jahrbuch 1964 (Frankfurt am Main) Deutsche Exlibrisgesellschaft 76 OSZK Plakáttár 77 OSZK Plakáttár 78 Waehmer i.m., p.82 79 SOMKL Metszetgyűjtemény 87.33.3