Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Huszár György: Balogh Károly professzor (1895—1973) életútja és iskolája. Születésének centenáriumára. Magyar és angol nyelven

vegytani és szövettani laboratórium mellett biokémiai, mikológiái, bakteriológiai, fém- és anyagtani laboratóriumokat létesített. Újjászervezte Földvári Imre segítségével az odontotechnikai tanlaboratóriumot. A Stomatologiai Klinika az udvarának beépítése révén, 1949-ben 227 ülőhellyel ellátott új tanterem létesült. Felavatásakor Balogh Károly köszönetet mondott Papp László adjunktusnak, aki az építkezés fő mozgatóereje volt. Balogh Károly 1945-től kezdve párhuzamosan végezte a Stomatologiai Klinika épületének-berendezésének felújítását és a személyi állományának felfrissítését, kiegészítését. Az egykori Máthé Dénes professzor igazgatta klinika orvosainak túlnyomó része — beleértve azokat is, akiket a háború előtt és alatt elbocsájtottak — visszajött és folytatta munkáját. Balogh Károly a Klinika régi személyzetét néhány kitűnő szakemberrel (Skaloud Ferenc, Székely Imre, Béky József, Bugyi Balázs, Tarnai Károly) tette teljessé. Balogh Károly szorgalmazta, hogy klinikájának orvosai rendszeresen tudományos munkát végezzenek és közleményeket írjanak. Hivatali kötelességének véve megbeszélte velük munkájuk témáját, irányította őket, a részeredmények is érdekelték, az elkészült munkát pedig gondosan átnézte, szükség esetén kiegészítette. Iskolaalapító munkájának szerencsés és tudatos lépése volt, hogy a tanszemélyzet egy-egy tagját egy-egy tárgykörre irányította vagy támogatta azokat maguk választotta munkaterületükön. Ez sok színűvé tette iskoláját, hiszen segítségével a fogászat összes részágának és majdnem minden határterületének művelői nőttek fel körülötte. Már közvetlenül a háború befejezése után Balogh Károly néhány munkatársával nagy és eredményes erőfeszítést tett a hazai fogászati tudományos élet megindítására. Szakfolyóiratok nem jelentek meg, ezt pótlandó a Klinika tanulmánygyűjtemény köteteket adott ki. E sorok írójának kezdeményezésére és gondozásában 1945 szeptemberében ,,Máthé Dénes Emlékkönyv" címen jelent meg az első, ,,1945 — Míg e földön ember fog élni, addig emlékezésül szolgál e dátum, mely jelezni fogja egy korszak kezdetét is. A lezárult világ romjai felett kezdjük az új életet és a pislákoló szellem fáklyáit élesztgetjük a tudományt szolgálni akaró ember lelkének melegével" — írja Balogh Károly a könyv előszavában. Az emlékkönyvről az akkori napi- és hetilapok, mint az „ostrom utáni első orvosi könyviről emlékeztek meg. Ez a prioritás Balogh és munkatársai dicsőségére szolgál (48,42,39). A 240 oldalas Máthé Emlékkönyvet, követte az 1946-ban , ,Stomatologia haladása ' ' (Salamon Henrik Emlékkönyv), amelyben 47 tanulmány kapott helyet 325 oldalon (55), és 1947-ben a Gyakorlati eredmények a stomatologiában (Arkövy József Emlékkönyv), amely 260 oldalon 39 tanulmányt közölt (30). 1947-ben mint a Stomatologiai Klinika Kiadványai jelentek meg, Sztrilich Pál: A modern fogorvosi rendelő és Szentbe István: Az állcsonttörések kezelése c. monográfiák. Az emlékkönyvek nemcsak értékes irodalmi közleményekkel gazdagították az akkori fogászatunkat, hanem közvetve a szaktudományi élet megindulását is szolgálták. Az emlékkönyvekbe kerülő közleményeket előzetesen a klinika orvosai — mintegy szerkesztőbizottság —értékelték és megvitatták. Ezekből a megbeszélésekből fejlődött ki a budapesti Stomatologiai Klinika ún. pénteki tudományos ülése, amelyet 1945 szeptembere óta megtartottak. Ezen a klinikán kívül működő fogorvosok is részt vehettek és így bekapcsolódhattak a tudományos életbe (28,31). Az üléseket Balogh Károly vezette, értékelte az ott elhangzottakat és irányítva az előadásokat követő, nem ritkán éles, de a helyes utat kereső vitákat, amelyeket sokszor egészséges humor is fűszerezett. A Vallás és Közoktatási miniszter rendelete alapján az 1946/47 tanév II. félévétől a Fogászat c. tantárgy hallgatása az orvostanhallgatók számára kötelező lett. A rendelet kezdemé-