Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Vida Mária: Török József orvos és természettudós (1813—1894) halálának centenáriumára

kollégiumban már harminc éve — 1850 óta — a VIII. osztály részére önálló tantárgyként adják elő. Hasonlóan a vegytant is már félévszázada tehát 1830 óta! Állandó tankönyv elkészítésével bízták meg, „melyben az emberi bonc- és élettanból csak annyit kívántam népszerű modorban s ennélfogva mindenki által érthetőleg előadni, mennyit az általános műveltség szempontiából, minden iskolázott emberre nézve szükségesnek ítéltem.'

01

' Hivatkozik Joseph Hyrtl (1810—1895) anatómusra (tankönyve: Lehrbuch der menschlichen Anatomie. (1846. 17. kiad.: 1884), de főként Thomas Henry Huxley (1825—1895) emberélettani tankönyvére és Hermann Ludwig Helmholz (1821—1894) fiziológusra, aki Darwin előtt hangsúlyozta az emberszabású majmok származástani rokonságát, s városról-városra járva népszerűsítő előadásokat tartott. Mintái: Milne — Edwards, Huxley, Ranke, Hyrtl, Thome, Thanhoffer. A tankönyv 94 illusztrációja segíti a szöveg megértését, Moreili Gusztáv (1848—1909) rajzai. A szakirodalmi nyelvet a Bugát-féle szókincsből vette át, de vigyázott a szélsőséges, merész szavak használatával. A bonctani és élettani műszavakat maga is élvezhetetlennek, kétértelműnek tartja, de a nyelvújítók érdemeit elismeri. Szaknyelvi érdeklődését bizonyítja nyelvészeti munkássága: a Természettudományi Szóhalmazba összegyűjtötte a magyar irodalomban megjelent természettudományi és orvosi műszavakat, továbbá az Akadémia kiadásában megjelent A magyar nyelv szótárába a vegytani műszavakat gyűjtötte és magyarázatokkal látta el. Életútja jó példa arra, hogy egy felkészült sokoldalú tehetséges szakember „kényszerpályán" is rátalált az alapvető feladatokra. Működése rövid ismertetésével egy nemzetközi színvonalú természettudós orvos, az új „naturhistóriai" szemlélet hazai képviselőjére emlékezünk. Mindemellett az orvosi praxist haláláig folytatta. Debrecenben 1894. március 14-én, 81 évesen hunyt el. Értékelését jeles méltatója, Hőgyes Endre emlékbeszédében így zárta: ,,A tudományos tekintetben jobb időket élő utódoknak tisztelettel kell tekinteni reájuk, kik szerény működésükkel már akkor kezdték élesztgetni és folyton égve tartani a hazai orvos- és természettudományok lassan pislogó mécsesét, midőn még hazai orvostermészettudományi culturánk mezején csaknem sötét és néma volt minden."

24 VIDA MÁRIA, Ph. D. director general Semmelweis Medical Historical Museum Library and Archives Apród u. 1—3. Budapest H-1013 HUNGARY 23 Török J.: Népszerű ember-élettan tanodák s a művelt közönség használatára. (Debrecen 1881) VIII. p. 24 Hőgyes E.: i. m. p. 10.