Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Vida Mária: Török József orvos és természettudós (1813—1894) halálának centenáriumára
Volt ugyan 5 „klinika": kettő belorvosoknak 13 ággyal, sebészeknek 8 ággyal, egy sebészeti 9, egy szülészeti- 15, egy szemklinika 9 ággyal. Ilyen körülmények mellett a medikusok klinikai és laboratóriumi képzése messze elmaradt az európai színvonaltól, főként teoretikus képzésben részesültek. Az akkori orvostársadalom ezt a hiányt felismerte és már az 1840-es években a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évenkénti vándorgyűlésének, a Bp-i Kir. Orvosegyesületnek, a Kir. Természettudományi Társulatnak a megalakulása hivatott pótolni a korszerű európai orvosi és természettudományi szemlélet elsajátítását. Mi sem természetesebb, hogy a külföldi tapasztalatokat szerzett Török József már az 1840-es években bekapcsolódott a tudományos társaságok tevékenységébe. A Természettudományi Társulat 1845-ben másodtitkárává választotta, e minőségében szerkesztette a Társulat évkönyvének első kötetét, a Népkönyvet 1847-ben, a Naptárat 1847/48-ban. Vizsgálatának eredményeit a társaság folyóiratábanjelentette meg, mint pl. A jégkorszak nyomairól Magyarországon s különsen Debrecen vidékén, 18 melyben a Tátra lejtőinek morénáin kívül az Alföldön — főként Debrecen környékén — fennmaradt négyféle, egymástól teljesen független vándorkövet ismerteti. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek aktív résztvevője. A XXII. nagygyűlés alelnöke 1882-ben, a megnyitó ülésen a Magyar birodalom eddigelé istneretes metoritjeiről tartott összefoglaló előadást. 19 A vándorgyűlések munkálataiban harminc év kutatási eredményeit Debrecen Rovatfaunája címen adta közre. 20 A város határában talált 750 rovarfajt elemzi. A szakfolyóiratokban (Orvosi Tár. Orvosi Hetilap, Gyógyászat) megjelent cikkei közül egy érdekes vizsgálatról készített közleményt említünk, amely a Természettudományi Társulat kísérleti „kedvét" bizonyítja. Török leírja az 1845. április 5-i „teázás" kísérletét és eredményét: ,,A kínai thea s szőlővirágból készült forrázatok összehasonlítása végett kiküldött bizottmány működésének eredménye. 21 A vizsgálatra azért került sor, mert Reisinger János botanikus a kínai tea ártalmasságáról értekezést írt a Társaság évkönyvében. A „tea-bizottság" — Kubinyi Ágoston. Bugát Pál, Csausz Márton, Sadler József, Eckstein kari dékán, Toldi Ferenc egyetemi könyvtárigazgató, Jurenák és Wützler gyógyszerészek, Petényi Salamon múzeumi segédőr, Nendtvich Károly Miksa, Lenhossék Mihály, Török József. Illatára nézve a szőlővirág főzete jobb, az íz tárgyában a vélemények megoszlottak. Török a szőlővirág teát ajánlja ivásra, ehhez a szőlőt „famódra kell fölnőni engedni", hogy sok virágot hajtson. A kocsonyástól leszedett virágot meleg vaspléhre tenni, +40 R°-on szárítani, s nem a napon, mert így illatosabb. Végül a kocsonyáktól megfosztott virágot üvegben jól lezárjuk. Ha a kínai teát nem is szorította ki a szőlővirág főzete, napjainkban éppen a gyógynövényteák reneszánszát éljük. Utoljára orvosdoktori disszertációját, majd középiskolai tankönyvét mint egyedülálló munkáit ismertetjük. Az első magyar önálló kozmetikai orvosi szakkönyvet állította össze 1842-ben, mellyel orvossá avatták. Cosmetica sanitati non inimica (Egészséget nem rontó szépítőszerek) címen jelent meg. 22 Három csopotra osztja a kozmetikumokat: a bőr, a haj- és fogszépítő, végül „büdös száj ellen való szerek". A „bőrt szépítő szerek" a. szappanok, mosdóporok, szépítővizek, bőrfinomító kenőcsök, a szeplő, májfolt, „pattogzatok" (pattanások) és ebagák, a veres orr elleni hatásos szerek. Befejezésül a szerek pontos „vényeit" közli. Az első gimnáziumi emberélettan tankönyv megírására Török József, a református főiskola rektora az egyházkerület felkérésére vállalkozott: Népszerű ember-élettan tanodák s a művelt közönség használatára (Debrecen, 1881). (2., 3. és 4. ábra) Az előszóban leírja, hogy Magyarországon az állami gimnáziumokban csak az állattan részeként oktatják az embertant a VI. osztályban heti 3 órában. A debreceni 18 Természettudományi Közlöny, 1875. december, pp. 462—467. 19 Török J.: „Magyar birodalom meteoritjei." Természettudományi Közlöny, xiv. (1882), 149—160. sz. pp. 433—442, pp. 497-514 20 Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai, ix. k. pp. 306—314, xi. k. pp. 266—271, XII. k. 327—330, xrv. k. 282—284, xv. k. 216—219. Debrecen város egyenes leírása. (1882). 21 Török, J.: Cosmetica sanitati non inimica. Diss. Inaug. (Budae 1842) Typ. Gurián et Bagó 22 Orvosi Tár, 1845. Vfl. k. pp. 309-311.
