Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Szabadváry Ferenc—Vámos Éva: A nagyszombati egyetem orvoskari kémikusai
netéről is írt egy könyvet német nyelven. 20 Sírkövére társadalmi gyűjtést indítottak, amelyből nyolcszor annyi pénz gyűlt össze, mint amennyire szükség volt. A fölös összegből tudományos alapítványt hoztak létre, mely a világháborúig működött. Schuster lett a Magyar Tudományos Akadémia első kémikus tagja, 1831-ben választották meg. 1821-ben az egyetem rektora volt. Ám a kémia területén különösebb eredményeiről nem számolhatunk be. Érdeme másban van 21 . A reformkorban, mint említettük, a magyar természettudósok egyik legfontosabb feladata a természettudományok magyar nyelvének megalkotása volt, a természettudományi nyelvújítás. A tudományok nyelve hazánkban mindaddig a latin vagy a német volt. A kémiában és az orvostudományban a magyarul alig tudó Winterl Jakab orvos tanítványai végezték el ezt a munkát. Érintettük már az úttörő doktorokat, Nyulas Ferencet és Kováts Mihályt. Schuster János ezeknél többre törekedett. Ő nem egyes szavakat kreált, hanem egy teljes magyar nyelvű kémiai nomenklatúrát dolgozott ki, amely azonban idővel elenyészett. A kor szemében viszont eleget tett a Magyar Tudós Társaság (később Tudományos Akadémia) azon alapvető alapítási célkitűzéseinek, hogy feladata , ,a tudományok és szépművészségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésére igyekezzék". Schuster minden kémiai elemnek, s ezek révén a vegyületeknek magyar nevet adott. Az aranyból indult ki, ez volt az alap. Úgy vélte, hogy ez a „legmagyarabb" elem: az „anya" szóból vezette le. Arany szavunk valójában a farszi (iráni) s/ran-ából származik: vándorlásaink során gyakran kerültünk kapcsolatba különböző iráni népekkel, tény hogy a honfoglalók már ismerték az arany szót és természetesen az aranyat is. Nendtvich Károly, Schuster adjunktusa és magyarosított kémiai nevezéktanának továbbfejlesztője szerint Schuster maga ugyan nem beszélt tökéletesen magyarul, de kémiai szakkifejezések magyarosításával „privát passzióból" évtizedeken keresztül foglalkozott. Láthatjuk új elnevezéseiből is, hogy a magánhangzóilleszkedés törvényének semmibevétele nem zavarta. Ugyanakkor viszont Schuster érdeme, hogy a nem egészen egyetemi, de a tanszéken történő gyógyszerész-oktatás előadásait magyar nyelven tartotta, és megengedte, hogy a hallgatók szakdolgozataikat is magyarul írják. Nevezéktana, melyet tulajdonképpen sosem publikált, éppen e gyógyszerész dolgozatok révén maradt fenn. 22 Schuster János halála után a tanszék betöltése két évet váratott magára. Adjunktusa, az ugyancsak pécsi születésű Nendtvich Károly diplomájának megszerzése, 1836 óta a tanszék munkatársa joggal számított az utódlásra. Részt vállalt Schuster magyarosító munkásságában és azt annak halála után folytatta, sőt továbbvitte. Közreműködött a reformmozgalmakban, ám ez nem szólt akkoriban javára. E körökben már ugyanis követelések hangzottak el, hogy az egyetemen vezessék be a magyar nyelvű oktatást. Az oktatás hivatalosan tudniillik még mindig latinul folyt, bár számos tárgyat már németül adtak elő. Ám a magyar nyelv bevezetése egyáltalán nem volt célja a kormányzatnak, és tudatosan töltöttek be katedrákat magyarul nem is tudó professzorokkal. Két évig pályázatot sem írtak ki Schuster helyére. A természetrajz professzora, Sadler János látta el a tanszékvezetői feladatokat, míg a kémia előadásokat Nendtvich tartotta. 1841-ben aztán pályázat útján Nendtvichet mellőzve egy E. Sangaletti nevű bécsi orvost neveztek ki, aki magyarul egyáltalán nem is tudott. Nagyon rossz választás volt. Sangaletti semmi nyomot nem hagyott a kémia történetében. Egyetlen publikációjáról sem tudunk, gyenge tudású, rossz előadó volt, aki már korábban eredménytelenül pályázta meg a prágai egyetem kémiai tanszékét. Nendtvich mögött már jegyezhető tudományos eredmények voltak. 1845-ben a Tudományos Akadémia is tagjává választotta. A József Ipartanoda megalapításakor (1846) megpályázta és el is nyerte annak kémiai tanszékét. Az Ipartanoda helyileg az egyetem épületében kezdte meg működését, és az oktatás magyar nyelven folyt. Ezért az orvostanhallgatók is szívesebben hallgatták Nendtvich előadásait. 20 Schuster I: Geschichte der Stadt Pesth (Pest, 1806) 21 Szőkefalvy-Nagy Z. : Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez III. Schuster János. Az Egri Tanárképző Főiskola Füzete (Eger, 1969); Szabadváry F.: „Schuster János (1777—1838)" Kémiai Közi. 48 (1977), p. 1—3. 22 Gyógyszeres értekezések, melyeket Schuster János vezérlése alatt a magyar nevendék gyógyszerészek közönségesen elmondottak (Pest, 1829)
