Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Szabadváry Ferenc—Vámos Éva: A nagyszombati egyetem orvoskari kémikusai
Ezek szerint még lett volna egyetem hazánkban Mohács után is?! Velence általában nagyon jól volt értesülve mindenkor a magyarországi eseményekről. Mindenesetre nehéz megérteni, okát találni annak, hogy miért nem tudott Magyarországon a 14—15. században, amely kor középkori történelmünk fénypontja volt, egyetlen egyetem sem tartósan megmaradni, jóllehet az ugyanezen időpontban alapított prágai, bécsi és krakkói egyetemek azóta is működnek. Pedig Magyarország akkor jelentősebb hatalom volt a felsorolt országoknál! Miért foglalkoztunk ezen egyetemekkel s azon belül különös figyelemmel az orvosi fakultásokkal? Azért, mert a kémia az orvosi tudományon belül született, növekedett és lett végül mellette önálló tudománnyá. Ez a születés a 16. században indult be erőteljesebben Paracelsus révén, akivel megkezdődött a kémiának az a korszaka, amit a tudománytörténet iatrokémiának vagy magyarul az orvosi kémia korának nevez. A Paracelsus név felvett tudományos név, mely már maga tudatos programot jelent, vagyis ,,Celsus elleni" azaz harcba szállni az ókorból ittmaradt orvosi módszerekkel, azokat újakkal felváltani. Igazi neve nagyon szépen cseng: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hochenheim (1493—1541). Paracelsus maga orvosnak mondta magát, de erre bizonyíték egyáltalán nincs. Alapvető tanítása volt, hogy az élő test folyamatai mind kémiai folyamatok, a betegségek ugyanilyenek, s ezeket a kémia segítségével lehet gyógyítani. A kémia feladata tehát alkalmas gyógyszerek előállítása is. A kémia nélkül nincs orvostudomány: Paracelsus sok országot bejárt, híres ember lett, gyógyítóként is sikeres volt. Nézeteit az orvostársadalom éppen ezért gyorsan elfogadta. Az orvosok érdeklődése a kémia elméletén túl a kémia gyakorlata felé fordult. Ez pedig az alkímiában volt található, ügyes laboratóriumi technikák, praktikus ismeretek és elméleti zűrzavar. Az orvosok tanult emberek voltak, s az egyetemi diszciplínák közül az orvosi állt legközelebb a természethez. A tanultság egyik törekvése a rendezés. A kémia esetében ez azt jelentette, hogy rendezni mindazt, amit az alkimisták zavarosan hátrahagytak. A kémia fejlesztői, tudósai ettől kezdve főleg orvosok, esetleg gyógyszerészek voltak, s ez — egyre több kivétellel — tulajdonképpen egészen a huszadik századig így volt. A kémia számos alapvető feltétele és fogalmi megállapítása köszönhető a 17. század orvos kutatóinak, így a savak, bázisok, sók definiálása, az oldás jelenségei, megkísérelték a kémiai affinitást megokolni, és felfedezték, hogy nem minden levegő, ami légnemű, hogy azokon kívül más ilyen állapotú anyagok is vannak, amiket van Helmont (1577—1644) maradandóan gáznak nevezett el a görög x ao ° szóból. 4 Az orvostan egyetemi professzorai előadásaikban természetesen ismertették ezen ismereteiket is. A kémia így az orvostan keretében lopódzott be az egyetemekre. Aztán a kémiai tudás egyre bővült, és idővel önálló kémiai katedrát igényelt. Az első kémiai tanszék feltehetőleg az azóta megszűnt altdorfi egyetemen alapíttatott 1600 elején, ezt a marburgi, a jénai egyetem, majd a párizsi Jardin des Plantes követte. Az első kémiai tankönyvnek N. Lémery Cours de chimie című műve tekinthető, amelynek első kiadása 1675-ben jelent meg Párizsban, s amelyet további harminc kiadás és fordítás követett. Számos európai egyetemen használták sokáig. 5 Pázmány Péter esztergomi érsek alapított hosszú szünet után újra egyetemet Magyarországon 1635-ben, akkori kényszerű székvárosában, Nagyszombatban. De ez nem volt teljes egyetem. Mint tudjuk, csak két karral, a teológiával és a bölcsészetivel indult. 1667-ben Lippay érsek egészítette ki jogi karral. írott nyoma van annak, hogy az alapító érsek orvosi kart is szeretett volna, ám Barberini kardinális, a későbbi VIII. Orbán pápa a római jezsuita generális Vitaleschi támogatása ellenére nem járult hozzá e kéréshez. Katolikus egyetem volt jezsuita vezetés alatt. Sajnálatos módon tehát, mire a kémia megjelent az egyetemek orvosi karán, Magyarországnak nem volt orvosi fakultása. A filozófia oktatásában ugyan előfordultak természetfilozófiai részek is, de szigorúan Arisztotelész meghaladott nézetei szerint tálalva. A felvilágosodás idején az államhatalom sok mindenre odafigyelt, sok mindenbe belefolyt, és sok 4 Szabadváry F.: Az analitikai kémia módszereinek kialakulása. (Budapest, Akadémiai Kiadó 1960) p. 30—46. 5 Kopp, H.: Geschichte der Chemie. (Braunschweig, Vieweg 1844) 2. k. p. 14—18.
