Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Kaiser, Wolfram: Das ungarische Medizinstudium des 18. Jh. an der Universität Halle

ÖSSZEFOGLALÁS A protestáns magyar diákok németországi egyetemjárását több tanulmány vizsgálta az elmúlt években. Az érdeklődés központjában eddig elsősorban Wittenberg, Göttingen és Jéna állott, noha mint a szerző rámutat, 1694 és 1760 között a hallei egyetemen 60 magyar diák végzett, míg ugyanebben az időszakban Jénában csak 25, Wittenbergben 10, Göttingában pedig 7. Bár kezdetben a németalföldi Leidenhez képest a hallei orvosképzés hiányosnak volt mondható, ugyanis a kar nem rendelkezett theatrum anatómiáimmal, hiányzott a sebészet gyakorlati oktatása, a klinikai képzés valamint a kísérleti kémiai oktatás is, mégis Friedrich Hoffmann (1660—1742) és a flogiszton elmélet megalkotásáról híres Georg Ernst Stahl (1659—1734) vezetésével komoly színvonalú képzés indult meg. A 18. század során az egyetem felszerelése javul, és Johann Funcker, valamint Heinrich Bass irányításával megújul a hallei orvosképzés. Az egyetem lutheránus jellegéből adódóan a Magyarországról, valamint Erdélyből jött hallgatók között elsősorban szepességi vagy erdélyi szászokat találunk, de számos más nemzetiséghez tartozó hungarus is látogatta az egyetemet.