Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Schultheisz Emil: Tankönyv és curriculum a középkori orvosi fakultáson

tegetéseiben, leginkább az Eiszagógé dialektiké-ben, a hipotetikus szillogizmusok kapcsán számos példát élettani funkciókból merít. így a diszfunkciók kondicionálássá alakítását a táplálék továbbjutásával és a gyomorműködéssel illusztrálja.

65 Az artes stúdiumokban előadott logika a későbbi században az egyes orvosi anyagba beleépült. A bolognai egyetem statútumaiban a studiosi medicináé számára előadott és vizsgaköteles tárgyak között találjuk, mint a kor többi egyetemén is.

66 Galénosz „tanítványai" voltak azok az arab és szír orvosok, akik szükségét érezték, hogy az orvostudományon kívül a logikában is járatosak legyenek.

67 Avicenna Galénosz nézeteit, így a kijelentéslogika területén elsőként kanonizált tézisét, de a számára elérhető minden véleményt bedolgozta kommentárjaiba. Kora egész logikai tradícióját foglalja össze, őrzi meg és gondolja tovább. Alapja Arisztotelész Organon-ja és Porphyrios Eiszagogé-)a, tartalmazza továbbá — a kor szokásának megfelelően — Arisztotelész Rhétorikáját és Politikáját is. Sok kérdésben Galénoszt követi az Eiszagogé dialektiké alapján.

68 A logika tanulása független attól, hogy azt az artes keretében tanulták, vagy a medicina theorica kapcsán hallgatták. A kor orvosi szemlélete alakításában Petrus Hispanus tananyagként használt orvosi munkái mellett, Avicenna filozófiai munkásságán alapuló logikai írásai, legfőképp a Summulae logicales, jelentős szerepet töltöttek be. Petrus Hispanus logikai munkája évszázadokon át kanonizált egyetemi tankönyv volt.

69 Hogy az arab orvosok, tulajdonképpen orvosfilozófusok, mennyire összetartozónak tartották a filozófiát és a medicinát, az kiderül Constantinus Africanusnak a Pantechné-hez írt előszavából: ,,Sed cum oporteat medicum rationalem rerum naturalium et non naturalium, necnon moralium tractorem esse, constat quia in omnes incidit diversis cogitationibus omnibus subiici".

70 Galénosz, Avicenna és Petrus Hispanus filozófus volta orvosi gondolkodásuktól nem választható el. Galénosznak a 17. századig tartó orvosi tekintélyét, egyebek mellett, ragyogó logikája magyarázza. Ugyanakkor egyes esetekben az anatómiában, az élettanban hamis premisszából kiinduló korrekt, s akkor megfellebbezhetetlen szillogizmusai okozták viszont tévtanai hosszantartó hatását a medicinában. A logikát az artes tanulmányok megszűnését követően sem hagyták el.

71 Egyébként a logika fontosságát az 65 Galénosz ED 34/19—35/e. ED 35/5-36/7. — Galeni Inst. log. Ed. C. Kalbfleisch, (Leipzig, 1896) 66 A Bolognai statútum ,,philosophiae ad medicináé scolarium Bononiensis gymnasii statuta". Az 1432-ből származó teljes szövege 1609-ben jelent meg nyomtatásban. Denifle már 1887-ben publikálta a statútumok legrégebben ismert 1317-ből való nem teljes szövegét és addendumként 1347-ben írott részét. Érdekes, hogy erre a szövegre Magyarországon, Pozsonyban a káptalani könyvtárban bukkant rá. (Arch. f. Literatur und Kirchengeschichte, (1887) pp. 195—196.) Összefüggés lenne a statútumok hazai előfordulása és az Academia Istropolitana vagy a pécsi egyetem organizációja között? Utóbbiról tudjuk, hogy a bolognai egyetem mintájára szerveztetett. 67 Marót Miklós: i.m. (valamint Arisztotelésztől Avicennáig, 1983.) világosan fejti ki Galénosz szerepét a logika történetében. Ismerteti a logika és a medicina történeti kapcsolatát, az arab iskolák szerepét az arisztotelészi és sztoikus filozófia közvetítésében, illetve Avicenna révén gazdagításában. A Kelet legjelentősebb kora középkori orvosi iskolája Gundishapur, egyben a filozófiai-logikai tanulmányok egyik központja. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az arisztotelészi logika megőrizte állásait, sőt az egész birodalomban, még Andalúziában is elterjedt. (Marót: i.m. (1983), p. 11.) A logikának az orvosi tananyagban betöltött szerepe is hozzájárult az arisztotelészi logika növekvő befolyásához. 68 Gätje, H.: „Zur Lehre von den Voraussetzungschlüssen bei Avicenna" Zsch. f. Geschichte der ArabischIslamischen Wissenschaften, Bd. 1985, p. 145., V.o. még Shehaby, N.: The proportional logic of Avicenna. (Boston) Avicenna egyéb filozófiai munkáit illetően utalok Marót munkáira, ahol a teljes irodalom megtalálható. 69 Ismeretes, hogy Luther Márton hallgatta. V.o. Muhally, I. P.: The Summulae logicales of Peter of Spain. (Notre Dame, Indiana, 1945) Melanchton írásaiban felhasználta, ld. Melancht. Phil. India Doctrinae Physiciae, Lib. 1.9. (Ars Medica). (Lipsiae, 1563) 70 Praefatio Libri Pantegni (1515) Leyden f. 1.) 71 1861-ig a porosz egyetemeken a curriculum vizsgaköteles része volt a tentamen philosophicum, mely a bölcsészet, természetrajz és orvostörténelem tárgyaiból állott. A tentamen philosophicumban élt tovább a logika. A physicum bevezetésével az orvostörténelem is fél évszázadra megszűnt vizsga tárgya lenni.