Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Pisztora, Ferenc: A „No-restraint” és az „Open-door” irányelveinek megvalósítási kísérletei és értékelése a hazai pszichiátriában
hálózat korszerű szervezési formáiban, 59 s az elmebetegügyi törvényhozásnak az elmebetegek jogvédelmét biztosító rendelkezéseiben 60 egyaránt. F. Ramée értékelése szerint egy ilyen terápiás rezsim bevezetése nemcsak a régi formulákhoz adaptált korszerűtlen helyiségek átalakítását tételezi fel, de főleg a számos intézményben megcsontosodott és uralkodóvá vált erkölcsök és elavult szokások megváltoztatását kívánja meg. Saját magunkat is tudnunk kell függetleníteni a rutintól, megszabadítani a könnyű megoldások kényelmes gyakorlatától. Kiemelten fontos feladat továbbá nagyszámú, emberséges és megértő személyzet toborzása, akik képesek a nyílt-rendszer mellett a betegek folyamatos, szinte észre sem vehető felügyeletére. Mindenekelőtt pedig küzdeni kell az oly elborzasztó túlzsúfoltság, s — ennek kontrasztjaként — a hiányos orvoslétszám ellen, amint ezt a francia Pszichiátriai Kórházi Orvosok Szakszervezeti Tanácsa egy 1949-es memorandumában követelte. 61 A ,,No-restraint" e tágabban értelmezett programjába — amelynek megvalósítása több-kevesebb sikerrel a múlt század végétől kezdődően, s napjainkig tartóan folyamatban van — illeszthető az ún. ,, Open-door" realizációs kísérlete is. Ugyancsak F. Ramée lényeglátó meghatározása értelmében itt elsődlegesen nem arról van szó, hogy a pszichiátriai kórház kapuit, vagy az elmeosztály ajtóit mindenáron és minden körülmények között állandóan tartsuk nyitva, hanem sokkal inkább arról, hogy az ott tartózkodó betegek részére olyan szociális miliőt teremtsünk, s olyan légkört biztosítsunk, amelyben ne szenvedjenek intézeti elhelyezésüktől és annak rendjétől. Végülis szerinte az ,,Open-door" olyan módszer, melynek a fő mondanivalója az, hogy a betegnek — ha nem is korlátlan, de — a lehető legnagyobb szabadságot adjuk. Amennyiben ez sikerül, úgy olyan szociális-morális klímában részesül a páciens, amely rendkívül kedvezően segíti elő a továbbiakban a pszichoterápiáját és a szociális readaptációját. 62 Itt legyen szabad megjegyeznie e sorok írójának, mint a néhai Nyirő Gy. professzor által vezetett budapesti Pszichiátriai Klinika volt tagjának, hogy noha formailag nem volt,,nyílt-ajtós rendszer" a klinikán, ténylegesen ott annak szelleme uralkodott. S akinek az állapota azt megengedte, vagy akinek a számára ez terápiás javallatot képezett, annak a számára az ajtó mindig kinyílott. Hasonló tapasztalatról számolhatok be az 1971-ben Madridban, Juan José Lopez Ibor, a spanyol főváros tanszékvezető pszichiáter professzora, a Pszichiátriai Világszövetség korábbi elnöke magánklinikáján tett látogatásom nyomán. Ebben a főleg jómódú honi páciensek és közel-keleti gazdag arabok ál59 Chyzer C.. ..Les progrès de l'assistance des aliénés en Hongrie" Extrait du numero du 15 mars 1909 de la Revue de Hongrie (Budapest 1909). pp 1—21; Epstein i. m. 1897a, 38., p. 580, 39., p. 598; Epstein L., ..Die Entwicklung der Psychiatrie und des Irrenwessens in Ungarn" Psychiatrisch-Neurologische Wochenschrift, 1909—10 23., p. 202; Epstein i. m. 1922 27., p. 399, 28., p. 417; Fabinyi R„ ,,A tébolydától a preventív és szociális pszichiátriáig" Népegészségügy, 1928. 6.. p. 367; Fabinyi R., „Nyílt idegosztály az elmegyógyintézetben" (Népegészségügy, 1935 15., p. 677; Mária i. m. 1970 23., p. 337; Moravcsik E. E., „A pszichiátria fejlődése hazánkban az utolsó 50 év alatt" Orvosi Hetilap, 1906 1„ p. 38.; Nyíró' Gy., „Beszámoló a Hárshegyi Magyar Királyi Állami Ideggyógyintézet első négyévi munkájából" Népegészségügy, 1935 16., p. 732: Nyírő Gy., „Tapasztalatok a Budapest-Magdolnavárosi M. Kir. Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy évi vezetésével kapcsolatosan" Népegészségügy, 1938 21., p. 1010; Oláh i. m. 1899, p. 616; Oláh G., , Védekezés az elmebetegség ellen. Elmevédelmi ligák a nyugati államokban" Népegészségügy, 1923 11., p. 329.; Oláh i. m. 1927, p. 1222; Orbán i. m. 1929, p. 150 és 189; Pisztora i. m. 1993; Zsakó I., „A magyar elmeügy kérdései" Budapesti Orvosi Újság, 1935 41, p. 849.; Zsakó I., „A magyar elmebetegügy jelenlegi állása" Budapesti Or\>osi Újság, 1939 18, p. 409. 60 Babarczi Schwartzner 0., „Az elmebetegügyi törvényhozás fejlődése hazánkban az utolsó ötven év alatt" Orvosi Hetilap, 1906 1., p. 17; Blum i. m. 1899 15., p. 228; Moravcsik i. m. 1895 12., p. 3; Moravcsik 1905, p. 162—171; Nyírő Gy, „Elmebetegügyi törvénytervezet alapvonalai." Magyar Kórház, 1942 8., p. 218; Oláh i. m. 1898, pp 31—48; Oláh G: ,.Egy legújabb elmeügyi törvény és egy magyar elmeügyi törvénytervezet" (Népegészségügy 1929 1—2., p. 65.; Zsakó L, „Az elmebajosok szabadságvesztése jogi és orvosi szempontból" Budapesti Orvosi Újság, 1933 45., p. 1015.: 61 Ramée i. m. 1965, p. 388—389, p. 395 62 Ramée i. m. 1965. ibid.
