Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

1708. november 23-tól 1709. tavaszáig nagy pestisjárvány volt. Az első boszorkánypör 1723-ból származik. 7729 A súlyos terhek és a járványok miatt 130 család végleg elhagyta a várost. Ebben az évben egy boszorkánypör volt. 1730 Két boszorkánypörrel találkozunk. 1732 Pestisjárvány dühöng és 2 boszorkánypör zajlott. 1733 A katolikusok bábája szükség esetén keresztelhetett, a reformátusoké csak egy évtized múlva. 1734 Évek óta marhavész pusztított. Ebben az évben 3 boszorkánypör volt. 1735 Fegyveres felkelést szerveztek: Szegedinac Péró lázadása a növekvő terhek ellen. 1738-39 Pestisjárvány dühöng. 1739-ben egy boszorkánypör volt. 1740 Három boszorkánypörről tudunk. 1744 Egy boszorkánypör zajlott. 1745 Szintén egy boszorkánypör volt. 1746 Az Oldalkosár városrészben tűzvész pusztított. „Zenebona" volt a vásárhelyi esküdtek ellen. 1750 Egy boszorkánypert jegyeztek föl. 7757 Nagy árvíz pusztított. (Tisza, Maros, Kőrösök kiáradtak.) 7755 A Bujdosó—Pető—Törő-féle zendülés és egy boszorkánypör volt ebben az évben. 1754 Egy boszorkánypör volt. 7755 Szintén egy boszorkánypör zajlott. 7756 Eben az évben volt az utolsó boszorkányégetés. 7755 Mária Terézia egy, a városban boszorkánysággal vádolt nő pőrét vizsgálatra magához kérette. Ebben az évben egyébként 2 boszorkánypör volt. 7759 Egy boszorkánypörről tudunk. 7762 Egy boszorkánypör zajlott. 1763 Szintén egy boszorkánypör volt. Vásárhelyen egyébként 30 boszorkánypernek maradt írásos nyoma. /Megjegyezzük, hogy a Komáromy-féle pörgyűjteményben szereplő CDXLVII. pör (1758-ból, a 666. p.) megegyezik Schram F. I. kötetének 101. pörével (320—330. p.), de itt 1756-ból datálva./ A 30 pör közül év nélkül található 5,