Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

Agy fejénél lévő üres Hordót zörgetett."

113 Tettlegességet tehát nem követett el, viszont idegi ráhatást végzett. 1714-ben boszorkányság vádjával pörbefogták Herczegh Istvánné Lengyel Katalin bábát. Tóth Ilona tanú beszélte, hogy kisgyermeke gyanús körülmények között megbetegedett és ezért a bábára gyanakodott. Azon a napon, amikor a bábát elfogták, odavágta a tanúnak, hogy ,,[...] máris azt mondgyak hogy tégedetis én Ettelek meg. De hadgyan ha én ettelek, jobb Hlyen egy Ördöghnek el veszni [...]"

1,4 Magyarázatra szorul az ,,én ettelek meg" mondatrész, amely a boszorkánypörök zömében — bár kannibalisztikus fenyegetésnek, illetve ténynek számít — csupán megrontást jelent és nem tévesztendő össze épp a bábák esetében a „kötelező emberevéssel", amikor a boszorkánnyá válás egyik szigorú föltétele, hogy egyen saját gyermekéből vagy egyéb megrontott áldozatából. 1754- ben zajlott Zainé Új Judit bábaboszorkány pöre. Ebben Bárány Barbara tanú mondotta, hogy gyermekágyban feküvén és mivel nem Zainét hívták bábának, így bosszulta meg: ,,[...] a Padláson rettenetes nagy Zörgés támadott, annyira; hogy belső tapasztay az Padlásnak derekasint hullott; ez után az Agyában a mint a Tanú vallya talán egy szál szalma sem vált, a mely nem rázodott volna [...]"

115 1755- ben az öcsödi Kata nevű bábaboszorkány pőrében a gyermekágyát feküvő Kondor Máriának ,,[...] aztis mondottak nekie ha nem állasz holnap az Mészárszékhez az bito fához viszünk és az húsodat meg eszik"

116 — ti. a boszorkányok. Ez viszont kannibalisztikus fenyegetés volt. 14. Megront. A megrontás és „kötés" a bábaboszorkány leggyakoribb tevékenysége. Igen sokfajta változatban fordult elő. A rontás alapja elsősorban a bosszú, amelyről így írt Szendrey Ákos: „Általában gyakori vád a boszorkányos bábák ellen, hogy bosszút állnak, megrontják a gyereket, anyját, ha nem őket hívják a szüléshez."

ni Az itt tárgyalt cselekmények mind az egészség megrontását célozták. A boszorkánypörökben talált, bábák által okozott megrontások így csoportosíthatók: a) Testi gyötrés 1754-ben Zainé Új Judit pőrében Szórát Zsuzsanna tanú azt vallotta, hogy a bába többször csigázta, fojtogatta és gyötörte. Zainé „Ezen Nap estveli való fürösztésére a Lakó Asszonyának gyermekéhez el jött, és mindgyárt fenegete a Tanút, hogy nem adott néki Sajtot, de meg fogja bánni [... ] Mingyárt azon Etszaka Szűz Anya mezítelen rajta ment a Tanún, és az lábára kötött Zainé egy Gatya Madczagot, azzal kévánta le húzni az ágyrúl [.. .]"

118 1759-ben Németh Kata vaszari bába pőrében Tóth Erzsébet vallotta: „A tanú szükségére kiment; ülőhelyébe nagy forgó szél ment éppen melléje, abban benne ült Németh Kata bába harmadmagával y A tanú bement a házába. „Onnan a szobába béballaga, a ház, a falak, az ágy teli volt boszorkányokkal [...] Agyában a tanú hogy ledült, igen kínzották, rázták [...]" Ebbe az asszony beleháborodott. ,,[...] a boszorkányok közt jelen vada a bába, őtet az ágyának mind a két szélén lenni látta, pökdöste."

119 b) Megnyomás A bábák átverték a „tudással" ezt a tipikus boszorkánycselekedetet is, a megnyomást, bár érdekes, hogy a rontások között igen ritka! 1756-ból ismerjük Kiss Anna bába pőrét. Puskás Sámuel tanú vallotta: „[...] afatens Uram ő kegyelme testvér Nénnye, mint egy három hetes Gyermek ágyas livén, s panaszolkodott, hogy emiitett Baba Kis Anna éjszaka és finyes nappal is nyomni reája jár [... ]

120 113 Schram, 1983, A 206. pör. 1: 491. 114 Schram, 1983, A 349. pör. 2: 459. 115 Schram, 1983, A 158. pör. 1: 424. "6 Schram, 1982, A 474. pör. 3: 136. 117 Szendrey, 1986, 128. 118 Schram, 1983, A 158. pör. 1: 421. 119 Komáromy, 1910, A CDLI. pör: 680-681. 120 Schram, 1983, A 334. pör. 2: 415.