Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Kis, Domokos: Az erdélyi bujdosók és a pestis
helyekről, elsősorban a délről jövők kötelező negyven napos karanténját. Ez a rendelkezés VihnyeHévizen kelt, nyilván az ott tartózkodó orvos, Lang Jakab Ambrus sugallatára. 15 Jogos volt Barkóczi Ferencnek az a félelme is 1708 augusztusában, a lengyelországi pestist látva, hogy az könnyen átterjedhet Magyarországra is. 16 De, amiről kevesen tudnak, már 1705-ben a Lengyelországban nagy mértékben grassáló pestis átterjedésének megakadályozására Rákóczi megparancsolja Máramaros vármegyének, hogy „a határok elzárassanak, s a passusok bevágassanak''. 17 Az egyes helyeken pedig a ragály jelentkezésekor több helyen azt lehet mondani, hogy korszerű módon igyekeztek védekezni: a lakásokat borókával, fenyőmaggal vagy más illatos anyaggal füstölték, a bútorokat és a falakat ecetes vízzel lemosták, nehogy továbbterjedjen a pestis, a ragályos házakat hosszú időre lezárták, a beteg fekvőhelyét, ruházatát elégették. A pestises falvakat katonasággal vették körül, a katonaság, illetve azok a lakosok, akik megtehették, elköltöztek, bujdostak, elkerülve a járvány gócpontjait: a sűrűn lakott területeket, városokat és falvakat, s a mezőket, pusztákat járták. 18 Orvosságokat is használtak. Károlyi Sándor például a fejedelmet kéri alázatosan, hogy pestis ellen való tincturát, terjéket 19 és egyebeket küldjön, melyet Rákóczi meg is ígért 20 . Minden egyes erdélyi bujdosót is közvetlenül érintett az iszonyú járvány. Szaniszlónak is meghal a kislánya, Anna, s több szolgája. A pestis betegség a fertőzés helye és mérve szerint többféle alakban fordul elő. Leggyakoribb a mirigyes pestis. Ennél jellemző a combhajlatban, a hónaljban vagy a nyakon levő egy vagy több nyirokmirigy fájdalmas megduzzadása. Ebben az alakban a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon eléri. (A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyában.) Ha a betegség első napján a beteg nem hal meg, akkor a mirigydaganat elgennyesedhet vagy el is oszolhat. Egy másik fajtája, ha a bőrön valahol hólyagocska támad, melyből szövetpusztuláshoz vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik ki. A betegség lefolyása valamivel enyhébb, mint a mirigyes. Legsúlyosabb talán a tüdőpestis, mely a tüdőszövet elpusztulásával jár, tüdővérzés, majd üszkösödés következik be. (A középkorban ezt nevezték „fekete halálnak".) 21 A Szaniszló által leírt esetekből is kitűnik, hogy ebben a járványban a mirigyes megbetegedés volt az általános. Tünetéről hívják a betegséget egyszerűen mirigynek is. A naplóíró nagy realitással írja le Márton nevű szolgájának a halálát: 1710. július 18. „Virradókig betegedett meg nyavalyás Márton az szolgám; lőtt mirigye az ezombjában. Eodem délután az szava elállott; hozta meg Mihály az hírét; hozattam haza szekerén Gyarmatról, de már nyavalyás nem szólhatott, magát semmi-rész nem bírhatta és az. emberre is semmit nem figyelmezett, az világhoz is nem tudott. " Másnap, 19-én: „Felette nagy kínban volt; kényjában egyhelyben nem fekhetett, csak mászkált és fetrengett, melyből gondoltuk, hogy az fejében is mirigye lőtt." Majd 20-án „Szüntelen nehezedett és magát öszvesebesítette az szüntelenvaló feirengésben. Holt meg elő-álomkor nyavalyás." (175. I.) 22 Nem sokkal később szegény Mihály szolgája is hasonlóan végezte. Július 29-én írja: „Lőtt mirigye az szolgámnak, Mihálynak." Augusztus harmadikán látszólag felgyógyult, de 8-án ismét visszaesett. „Virradőlag betegedett ismét meg Mihály, az szolgám. Igen elnehezedett virrattig; lőtt mirigye az balhónalában, de az fejében is fogott lenni." 10-én „Holt meg nyavalyás estefelé. Magam fogtam be szemitszáját." (174. I.) 23 15 Takáts: Az egészségügy, 169. ih Barkóczy Ferenc levele Károlyihoz. 1708. aug. 4. Polocz. Károlyi lt. Lad. Cza. irregesta. 330 A. 17 II. Rákóczi Ferenc levelei Máramaros vármegyéhez. Tört. T. (1908). Közi. R. R., 589. 18 Takáts: Az egészségügy, 197. 19 térjék = ternye (térje) Alysum sp. általános méregtelenítő drog hírében állott. Surányi Dezső: Magyar biokertek, 167. 2(1 Károlyi Rákóczinak. Olcsva, 1710. jún. 8. Arch. R. I. 12., 509.; Rákóczi Károlyinak. Munkács, 1710. jún. 11., uo. 21 A pestis betegség ismertetése, 2—3. 22 Idézi Thaly és Wertner, 63. 23 Idézi uő., uo.
