Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Grynaeus, Tamás: Szegedi Kőrös Gáspár
levélben is — egy rászoruló üldözött érdekében minden ékesszólását latba veti, maga ügyében soha nem írt ilyen emelkedett stílusban! Fraxinus tudós orvos volt, hivatalos jellegű megnyilatkozásaiban nem kereshetjük gyermek-, illetve felnőttkora magyar népi orvoslásának emlékeit. Leveleiben elbújva azért találunk néhány értékes adatot 148 (mint ahogy egyik legkorábbi, az ún. Szelestey-féle ráolvasást is egy humanista tudós érdeklődése őrizte meg számunkra). Sokkal bővebb kútfő Nádasdy Tamás és főként Kanizsay Orsolya magyar nyelvű levelei: ő — érthető módon — sokkal közelebb állt ehhez a forráshoz. (Itt csak röviden utalok az olyan betegségnevekre, mint „asszonyom tánca", ótvar; vagy olyan tünet megjelölésekre, mint „sennyedék", „költ az kelevény az balog lábon", s olyan orvosságokra, mint „szömnek való nádméz". lórum és komlóból készült fürdő, szülfű meg a füstölésre való irem. 149 ) Nemcsak a teljesség kedvéért említem meg Gáspár doktor humanista műveltségéből fakadó érdeklődését az antiquitas, régészeti emlékek, régi féliratok iránt („gyönyörködtet a régiek boldog emlékezete" [66]), ezeket megbecsüli, számon tartja, följegyzi [61, 66]. Több levelében van utalás arra is [55, 56], hogy szűkebb-tágabb környezetének klimatológiai, geológiai (és nyilván: botanikai) viszonyai is érdekelték, ezek hatását gyógyító munkájában is fölhasználta. Szegedi Kőrös Gáspár korának élénk szellemi életű főúri és városi központjaiban élt, s azok alakításában, gazdagításában tevékenyen részt vett. Nyomtatott műve — eddigi tudásunk szerint — nem jelent meg, irodalmi hatása tehát aligha lehetett. 150 Munkája, emberi és orvos-beteg kapcsolatai, s nem utolsósorban levelei útján fejtette ki hatását korára és a késő utódokra. TAMÁS GRYNAEUS M. D., Ph. D. H-1021, Budapest Széher u. 76. A/2. 1. fentebb a fülfűről, „szép szőlő"-ről mondottakat és a kunok italáról (boza) írottakat [57 61]. Ez utóbbiról 1. Paládi-Kovács, 1966 és Oláh M.: Hungária, Bp. 1985 p. 51. A „Szép szőlő"-ről: Beke Ö, 1948. 16. 1. Károlyi, Szalay i. m. 15, 28, 63, 69, 73, 97; Berde, 1940, 260. Botta i. m. 74 , 75.
