Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Grynaeus, Tamás: Szegedi Kőrös Gáspár

Október 6-án született meg Nádasdy Ferenc,"

2 ezt Fraxinus 7-én kelt levelében [92] már hírül adja a nádornak. Efölötti örömében már Sárkány Antal újabb intrikája sem érinti (1. S. A. oktéíber 7-én írt levelét! [91]): „Barátom — írja a nádornak! —, emlékezzél Gáspárra, öreg szolgádra." 1556. január 1-i levelében finoman, de élesen gúnyolódik Sárkány Antal áskálódásán: ,,. . . helyesen mondta az én kedves társam, Sárkány, hogy soha senki sem gyógyult meg általam. . . mivelhogy egyedül Isten távolítja el a betegségeket" [102/a]. 1556. március 20-i leveléből kiderül, hogy Nádasdy Ferenc betegségével és kezelésével elégedetlen udvarbélieknek"

3 („akárki lett légyen is a hírvivő, hamis hírt vitt" [113]) sikerült felpiszkálni Nádasdy Tamás atyai aggodalmát, amit Fraxinusnak írt (elveszett) levelében kifejezésre juttatott. Gyorsan és magabiztosan reagál: (1556. március 20-án) „. . . nagyon csodálkozom, hogy Ónagyséigának annyira nem tetszik az én — megítélésem szerint — biztosan figyelő, szeretetteljes, szorgalmas munkám", utoljára azonban keserűen kifakad: „Még végre engömet. . . gyermökeszűvé tesznek az enyémök" [113] (1. Sárkány Antal 1556. március 31-i levelét! [115]). Minden bizonnyal munkájának eredményessége, a család és a fiúörökös iránti hűséges szeretete erőscbbnek bizonyult az intrikáknál. (Meglepő, hogy ezt a Sárkány Antalt"

4 több előző és egy későbbi levelében meleg elismeréssel említi: [67, 70/a, 85, 102/a, 142]. Ennyire télreismerte volna?) 1556 tavaszától kezdve Nádasdy Tamás és Fraxinus kapcsolata ismét elhidegül. Fraxinus stílusa és aláírása hűvösebb lesz, szemrehányásokkal illeti a nádort [118]: „légy viszontszeretettel Gáspár szolgád iránt" [118], „nem értem, mit takar mély hallgatása" [126]. Az 1556. október 30-i levélből kiderül [125], hogy Nádasdy nem vele kezelteti magát, kapcsolatuk megromlását Fraxinus szóvá is teszi. Ezeket a leveleket már nem Nádasdy udvarából írta: ez idő tájt költözött Sopronba. Távozása azonban nem volt szakítás Nádasdyékkal: 1557-től kezdve megint a régi meleg hangnemben íródnak Gáspár doktor levelei („régi szolgád, Gáspár" [142]), a jó viszony újra elbírja a szemrehányást is [142]. Fraxinus számos alkalommal rövidebb-hosszabb időt tölt Nádasdyné, illetve a kisgyermek betegsége miatt, főként Sárvárott, ezekről rendre beszámol a nádornak. Sőt, kapcsolatuk úgy megerősödött, hogy a nádor Bécsbe hívó levelének pozsonyi súlyos betegei miatti visszautasítása sem okozott törést kettejük között [164]. Ebben az időben bízta meg Fraxinust a fentebb említett világi és egyházi nagyságok jórészének kezelésével is. Izgalmas kérdés, jó lenne tudnunk, de a levelezés fele hiányozván, csak találgathatjuk a választ, mi fűzte és tartotta össze Nádasdy Tamást és Kőrös Gáspárt? Fraxinus leveleit és a Nádasdy-uradalom főembereinek — pedig kivétel nélkül nemesemberek, Perneszith György még művelt humanista is! — Nádasdy hoz írott leveleivel összehasonlítva szembeszökő a különbség. Leveleik többsége magyarul íródott; tiszteletteljes, alázatos hangnemükből kiérződik az aláfölérendeltségi viszony. Hivatalosak, a fontos mondanivaló közlésére szorítkoznak, bizalmas hang, élcelődés, tegezés nem fordul elő bennük. Fraxinus levelei ezeknek éppen ellentétei. Itt a mintegy harmincéves korkülönbség ellenére két, majdnem egyenrangú ember áll egymással szemben, szinte barátként. Vajon mindkettejük itáliai emlékei, egyetemi végzettsége, humanista műveltsége miatt? Gáspár doktor bizalmi feladata miatt? Hálából eredményes orvosi munkájáért? Hasonló vallási meggyőződésük miatt, hiszen felekezethez egyikük sem köthető? Vagy Nádasdy megsejtette Fraxinusban a magához méltó nagy szellemet? Pedig viszonyuk nem volt mindig felhőtlen. A levelekből — mint láttuk — több derűre-ború időszak követhető nyomon. Fraxinus — és minden valószínűséggel Nádasdy is — sokszor kíméletlen őszinteséggel írta meg véleményét, s mégis mindezt, ezenfelül meg az udvari emberek intrikák is elbírta, túlélte kapcsolatuk. Fraxinus tehát semmiképpen nem alkalmazott, inkább barát, munkatárs, akire felesége gyógykezelésén túl világi és egyházi méltóságok orvoslásának kényes föladatát éppúgy rábízhatta, mint fontos és körültekintést igénylő diplomáciai feladatok elvégzését. E titkos il. 12 uo. 94. 13 „. . . az udvari emberek levelei vádaskodák." [ 107] 113 . , . U<, KU KUf í C/ Payr, 1924. I. 56.