Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Grynaeus, Tamás: Szegedi Kőrös Gáspár

tálatok, érvek és tekintélyek győzedelmet ígértek" [67], „elhagyván az. észokokat és a tekintélyeket, a tapasztalatban bízom" [67]. Adott esetben viszont orvosi meggyőződését tekintélyekkel szemben is védi: „nyíltan szembeszállók nézetével" [67]. Arra érdemes orvoskollégák tudását mindig szívesen elis­merte, méltányolta, nemegyszer kikérte véleményüket, javaslatukat tiszteletben tartotta, megfogadta: „Kérem, üdvözölje [Bécsbenj a Kiváló Doktor Urakat" [56], „Őnagysága hozza magával [Bécsből] a két kiváló doktort, Pétert 94 és Józsefet, vagy én megyek el s a kiváló doktorokkal egybevetném megíté­lésemet" [51], „a királyi orvosok előírta orvosságokat alkalmaztam" [112], „Cornax doktor. .. csodála­tos mester,. . . őt kell Bécsből megszerezni, minden más, még királyi és akadémiai orvosok előtt is." [156| Jó példa még az a levél is [157/aj, melyben maga helyett bizonyos N. Lajos doktort ajánlja Nádas­dy titkára gyógykezelésére. Az etikus orvosi magatartás egyik próbaköve a consilium. Mások vélemé­nyét kérve az orvos a maga tudását, eredményeit, véleményét bocsátja bírálatuk elé, nagyobb tudásu­kat, vagy — az adott esetben — nagyobb objektivitásukat elismerve: „magam Sárvárott várom Őnagyságát a jeles doktorokkal együtt" [52], „úgy vélem ugyanis, hogy hat éles szem többet lát kettő­nél." [511 Az orvos-egyéniség igen lényeges vonása a betegekkel való bánásmód is. Orvosi hitvallása: „ . . . amíg élek, mindig az emberek javát szolgálom" [51] „ . . . belőlem nem fog hiányozni sem a szor­galom, sem a hűséges orvoslás. A sikert Istenre kell bíznunk. Mi nem hagyjuk cserben magunkat, remé­lem, Isten sem fog cserben hagyni bennünket" [56] »... az orvos Isten szolgája. .. készen állok, or­vosságokat adok, éjjel-nappal szolgálatban vagyok, de az eredményt Istenre bízom" [102/a] — nem volt üres, szóvirágos beszéd. Tudjuk, hogy lázas-betegen is ment betegét gyógyítani [140], más esetben vi­szont súlyos beteg pozsonyi polgár betegeit nem hagyta ott a tisztelt, szeretett főrangú úrnő kedvéért. [164]. Ha ellenben módja volt rá, sietve ment Sopronból, Pozsonyból Sárvárra Kanizsay Orsolya, Nádasdy Ferenc vagy Nádasdy Anna orvoslására. 93 Az Itáliából hazatért fiatal, de nem kezdő orvos egy ládarakomány könyvet hozott magával, amit Erdődy bánné „fűszerkamrájában visszatartott". így akarta ugyanis Fraxinust arra kényszeríteni, hogy őt lorettói zarándoklatára elkísérje [57]. Föltételezhetjük, hogy felháborodott tiltakozása, Nádasdy Tamásnak írott kérései („Gondoljon Nagyságtok könyveimre" [53]) és panaszai végül is eredményre ve­zettek, és visszakapta kincseit, mert — mint írja — „mit is csinálnék, ha nem beszélgethetnék elhunyt mestereimmel" [67]. Könyvei katalógusát sajnos nem ismerjük, csak hivatkozásaiból sejthetjük, hogy a fentebb idézett szerzők művei mellett a peripatetikusok [71], Arisztotelész [72, 85], Horatius [71] és egy vígjátékíró [113] munkái is szerepelhettek köztük. Ismeretes viszont kortársa, és leveleiben „ked­ves atyám és uram" vagy „kiváló György wr"-ként emlegetett Perneszith György 96 könyveinek elhuny­ta után. 1560. május 9-én készült leltárjegyzéke 97 („Ratio et Numerus librorum domini Georgy Pemezyth") s ebben az ugyanazon év október 14-ről származó bejegyzés: „Doctor Gaspar 9 * kezébe attam 14 die octobres] Egy orwossagrul walu kénywet. Mikor uram [N.T.?] ew nag[sag]a Betegh wolt etc. Az Sarwary Tárházból." Nádasdy Tamás három évvel későbbi (1557. XI. 25.) levelében is említi a bécsi Péter doktort. Károly, Szalay i. m. 20. „ . . . tüstént repülni kezdtem Sárvár felé" [131]; 1. még: [137, 142 , 213, 214]. 1. erről Szabó T. A. és Sz. Tóth M. tanulmányában kifejtett, eltérő véleményét is! Kovács Sándor Iván, 1962; Borzsák I., 1962; Varjas B. 1964 , 276. Fraxinus ekkor már Pozsonyban élt!

Next

/
Thumbnails
Contents