Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW

nemű barátságaiból, mester—tanítvány kapcsolataiból indul ki, s tárja fel az emberi kapcsolatok egy kevéssé ismert területét, annak is történeti aspektusát. Az esszék új megközelítési módot kínálnak a 18. század megismerésére, bemutatva a felvilágosodás szexuális kísérőjelenségeit, és számtalan művelődéstörténeti érdekességgel szolgálnak. Jobst Agnes Somossy Tamás: Egy pápai diák a XIX. századból, Dr. Závory Sándor, a híres gleichenbergifiirdőorvos 1842—1921. Budapest. Szerző (1042 Bp. IV. József A. u. 60.) 1991. 65. o., ill. 120 Ft. Závory Sándor, a szerző apai dédapja. 1870 és 1899 között az idillikus ausztriai fürdővároskában. Gleichenbergben, mint fürdőorvos működött. Neves páciensei között Mikszáthot. Eötvös Károlyt, Herman Ottót, Ráday Gedeont éppúgy megtaláljuk, mint Zichy Gézát, a félkarú zongoraművészt, vagy a festő Mészöly Gézát. A népszerű fürdőorvos maga is megírta emlékeit „Emlékezzünk régiekről" és „Emlékezzünk" című önéletrajzi könyveiben: ezekből a munkákból közöl szemelvényeket, anekdotákat a jelen kötet, főként Závory pápai diákéveivel s gleichenbergi működésével kapcsolatban. A felidézett érdekes történetek, versek, levelek bepillantást engednek a 19. század második felének diák- és fürdőéletébe, s egy kiváló, sokoldalú és jóhumorú emberrel is megismertetnek bennünket. Az esztétikusan megformált kötetet a Závory (és a Somossy) család fényképalbumának legérdekesebb képei illusztrálják. A kötet megrendelhető a szerzőnél, a Püski és a Medicina Könyvesboltban, valamint a Pápai Kollégium könyvtárában is. Magyar László Vasold Manfred: Pest, Not und schwere Plagen. Seuche uná Epidemien von Mittelalter bis Heule. C. H. Beck. München. 1991. 338 old., 6 képpel ill. táblázattal Járványosán terjedő, tömeges megbetegedéseket és elhalálozásokat okozó, háborúk kimenetelét befolyásoló, birodalmak sorsát meghatározó betegségek ősidők óta sújtják az emberiséget. Ezek történelemformáló jelentőségére mégis inkább csak az orvostörténészek figyeltek fel. az egyetemes történészek érdeklődését elsősorban a politikai, íársadalmi, gazdasági tényezők számbavétele vonja magára. Ezért üdvözöljük örömmel most a pestis, a himlő, a syphilis, a kiütéses typhus és más fertőző eredetű járványos megbetegedések, valamint az éhínségek történelmi korszakok szerinti felosztásban olvasható ismertetését, amelynek során a szerző — a közegészségügyi szolgálatban tevékenykedő társadalomtörténész — éles fényt vetít azokra a kérdésekre, amelyek az egyetemes történelem kutatóinak érdeklődési körén többnyire kívül esnek. Igaz, nem jut el odáig, hogy leszögezze, miszerint éppen ezek a tömeges elhalálozással járó, falvak, városok, sőt országok elnéptelenedését előidéző, gyakran pánikot keltő járványos betegségek zárják le az egyetemes történelem egyes korszakait és jelentik egyben egy új korszak hajnalát, műve mégis hézagpótlónak tekinthető, mivel köztörténetírói szempontok alapján és módszerekkel tárja elénk a járványos betegségek történelemformáló jelentőségét. A szerző alapvetően társadalomtörténészi szemléletéből eredően könyve valójában nem orvostörténeti beállítottságú, azaz nem az egyes járványos betegségek oktanára, kialakulására, lefolyására és az ellenük irányuló védekezés módszereire és eredményeire, nem is a keletkezésükről alkotott vélekedések eszmetörténeti fejlődésére, korszakonkénti alakulására épül, hanem — a legfontosabb járványtani alapfogalmak definiálása után — az egyetemes történelmi korszakok szerinti felosztásban, demográfiai, közegészségügyi-járványügyi statisztikai adatokra támaszkodva, társadalomtörténeti szempontból tárgyalja anyagát. Tisztában van avval, hogy a haláloki nomenklatura morbiditási, mortalitási, letalitási adatai több betegséget ölelnek fel. mint amennyi ténylegesen az aktuális járványok számlájára írható, adatai mégis meggyőzők és alkalmasak arra, hogy kitöltsékazt a hézagot, amely az egyetemes történészek és az orvostörtényészek által művelt tudományterületek között fennáll. Műve különösen figyelemreméltó a marxista ideológia tanításain nevelkedett, egyoldalú történelmi materialista beállítottságú történetírók számára, mivel ők azok, akik még a fertőző betegségek keletkezését is társadalmi tényezőkre kívánják visszavezetni és kizárólag társadalmi-gazdasági tényezők történelemformáló jelentőségél hajlandók elismerni. Szentek tiszteletéről, zsidóüldözésekről, haláltáncról, huszita felkelésről, parasztháborúkról, a kórházak és az orvosi rend kialakulásáról, a reformáció, a boszorkányüldözések, a felvilágosodás, az egészségügyi rendészet kialakulásáról olvashatunk a könyvben s mindezt a járványok társadalomtörténeti összefüggéseiben. Külön értéke a műnek a függelékben hozzácsatolt mintegy 40 oldal terjedelmű (apróbetűs) jegyzet-apparátus, amely nemcsak a felhasznált szakirodalomról ad bőséges és kimerítő áttekintést, hanem azokat az adatokat is felsorolja, amelyekre a szövegben — a terjedelem érthető korlátai következtében — csak rövid utalás történhetett. Kifő-