Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 141-144. (Budapest, 1993)
ADATTÁR - DOCUMENTATION - Grynaeus, Tamás—Vida, Tivadar: Fraxinus Gáspár magyarországi működésével kapcsolatos iratok
[1558] [száműzetéssel is való] fenyegetése után His dictis Paulinus recessit. Facto igitur prandio venit D. Caspar doctor medicináé cum militum decurione, multa amice et Christiane locutus, sedulo exhortatur, omnia mihi tamquam sibi flagitans, subinde inculcat rem esse in ultimo discrimine ac propterea consultandum de futuro exitu. Hinc ordinatis quibusdam piis dominis loco fide jussorum ac mediatorum. quorum assidua intercessione tandem liberatus sum ex inferorum portis, praeveniente tarnen longe Aedicto Serenissimi Regis Maximiliani, cui unice soli [excepto Deo optimo maximo] tota haec eliberandi ratio jure Optimo accepta ferenda est. Allas usque presentem diem haud me immunem profited ausim. Stromp László: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. [1903] II. p. 118—167.: Részletek Somogyi Péter naplójából A híres és méltóságos pozsonyi tanácsnak és az egész népnek küldött Szorongattatások könyvecskéje, a sellyeiek fogságáról Hatodik fejezet [1557] . . . Ennélfogva az Isten irgalmából igaz keresztény testvéreink, pozsonyiak és mások, nem törődve a parancsnok rendeletével és az udvaroncok fenyegetéseivel, félelmet nem ismerő lelkülettel, jámbor, segíteni kész jóakaratukkal, másrészt, hogy felüdítsenek, nap mint nap bejöttek börtönömbe. Általuk — mint hajdan a Karit patak partján rejtőző thesbei szőrös Illésnek a holló és a mindenben szűkölködő száreftai özvegyasszony által — a jó és hatalmas Isten mindenféle szükséges dolgot juttatott el börtönömbe. Más jámborok pedig a börtönrácson keresztül könnyes szemmel benézve, sírásra készen, szívbéli érzésből bensőségesen és sokat sóhajtoztak, azon panaszkodva, hogy a Sátán eszközei mennyire zaklatják Krisztus tagjait. Ismét más testvérek gyakran jöttek hozzám börtönömbe, bőségesen hoztak magukkal élelmet és italt, s a sötét fogdában néhány órán át Isten országáról beszélgettünk. így buzgón teljesítették irántam az összes keresztény erényeket. Mindezek fölött pedig eljött még a tekintetes főúrnak, Nádasdy Tamásnak, Magyarország nádorának orvosdoktora, Gáspár úr, másik pártfogónk is. Gyakran jöve hozzám, a börtönrácson keresztül egyrészt jóságos oktatásával buzdított, másrészt bőkezűen gondoskodott rólam kegyes adományaival. 0 az evangélium tanítása szerint derekasan sokat fáradozott az érseknél kiszabadításomért. [Stromp, 1903. 11(130)] Második rész. 28. fejezet [1558] [A száműzetés lehetőségével is megfenyegette] . . . Ezt mondván, Paulinusz távozott. Ebéd után tehát egy tizedes kíséretében eljött Gáspár orvosdoktor úr. Barátságos, keresztény szellemben sokat beszélt, serényen buzdított s kérve-kért, mintha csak magának kérne. Közbe-közbe hangsúlyozta, hogy ügyem végső stádiumába jutott, ezért tárgyalnunk kell az eljövendő kimenetelről. Ezért néhány kegyes urat esküdtekül és közbenjárókul rendeltek: az ő buzgó közbenjárásukra szabadultam ki végül az alvilág kapujából. Mindezt jóval megelőzte Miksa királyi felség rendelete. A jóságos és hatalmas Isten mellett egyesegyedül neki kell teljes joggal tulajdonítanom kiszabadulásomat. Enélkül nem lennék szabad mind a mai napig. [Stromp. 1903. II. 166] 151/a Szegedi Kőrös Gáspár levele Nádasdy Tamásné, Kanizsay Orsolyához. Gyógyszereket küld, és előírja használatukat a dajka számára. Pozsony 1558. június. 11. Nagyságos azzonyom zolgalatomat irom t[e] n[agyaságodnak] / az mely leűelet.t[e] n[agyságod] çz mastani hónak / tizen egyedig napyan énnekem irt az mezite / len dajka felel, az posta, meg atta en-