Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW

orvostudománynak a legvallásosabb századokban is, „tűrt"-nek sikerült maradnia. Temkin, bizonyításai során, nemcsak az egyes keresztény korszakok és Hippokratész viszonyát mutatja be, hanem magát a hippokratizmust is biztos vonásokkal jellemzi: nem elsősorban az orvostudomány atyjának személyére, hanem arra az idealizált képre kíváncsian, melyet róla a későbbi korok orvosai és gondolkodói alkottak: ez az ideális kép ugyanis legalább olyan fontosnak bizonyult az orvoslás története szempontjából, mint a Corpus maga. Magyar László Yolton, J. W.—Porter, R.—Rogers, P.

—Stafforrd, B. M. (eds.): The Blackwell Companion to the Enlightenment. Blackwell, Oxford 1992, 581 p. ill. A felvilágosodás szellemtörténeti korszaka máig meghatározónak bizonyult: ma is élő elméletek, fogalmak, tudományos és szépirodalmi munkák sora született a történelem talán legellentmondásosabb századában, a tizennyolcadikban. Ezt a kort és ezeket az új fogalmakat igyekszik hozzáférhetővé tenni e kötet, mely a lexikon, a szótár, a kézikönyv és a kortörténeti monográfia célirányos egyvelege. A közel száz cikkírónak sikerült átgondolt, jól szerkesztett, tömör, s ami a legfőbb, egységes művet létrehoznia. A szócikkek nagyjából két csoportra oszthatók: a kor legfontosabb személyeit rövid, nem annyira részletesen biografikus, mint a felvilágosodásban játszott szerepük szempontjából értékelő szócikkek mutatják be — ezeket nem szignálta szerző, míg a legfontosabb fogalmakat részletesebb, s bibliográfiával is ellátott, valóságos kis tanulmányok világítják meg: ezek után meglelhetjük a szakértő szerző nevét is. A Companion a tudománytörténettől, a művészet- és politikatörténeten át az okkultizmusig, technikáig, nyomdászatig a korabeli élet és gondolkodás számtalan területét öleli föl, tárgy szempontjából elsősorban a szellemtörténetre, időben pedig az 1729— 1790 közti periódusra helyezve a hagsúlyt. E remek munka egyetlen hibájául az róható föl, hogy — az angolszász kiadványok szokása szerint — elsősorban Anglia, Franciaország és a német nyelvterület felvilágosodás-történetét taglalja, a keletebbre és délebbre eső tartományok, nem beszélve Közép- és Kelet-Európáról, némileg indokoltan, de azért számunkra bántó módon, alig-alig szerepelnek benne. Hogy a kor néhány fontos magyar szereplője és eseménye mégis megtalálható a könyv hasábjain, az nyilván nemcsak a szerkesztőknek, hanem a nemzetközi stáb egyetlen kelet-európai tagjának, Szlatky Máriának is köszönhető. A Blackwell-Companion szándéka szerint nemcsak kutatókhoz, hanem érdeklődő „laikusokhoz" és diákokhoz is szól, így nyelve és fogalomtára jól érthető. Ami pedig az orvostörténet iránt érdeklődőket ileti, ők is remek „társra" lelnek ebben a több szempontból is igen praktikus, kiindulási pontként kutatáshoz is használható enciklopédiában. Magyar László Ronald E. Zupko: Revolution in Measurement. Western European Weights and Measures Since the Age of Science. The American Philosophical Society (Philadelphia, 1990), 548 p., ill. A tényt, hogy a történeti segédtudományok egyik nélkülözhetetlen ágaként a történeti metrológia mennyire alapvető támpontokat nyújt a múlt iránt érdeklődőknek, nem szükséges különösebben bizonyítanunk. A magyar mértékegységekről rendelkezésre is áll több használható kézikönyv, jelen munka viszont az európai, jelesül a különböző nyugat-európai mértékegységek, illetve mértékegységrendszerek történetét tekinti át. Bár a szerző elemzése elsősorban az angol, a francia és az amerikai viszonyokra összpontosított, azonban a mű jó egyharmadát kitevő függelékben, gyakorlatilag az egész történeti Európa metrológia adatait összefoglaló kitűnő táblázatokat találhatunk. A szerző áttekinti az egységesítés előtti különféle pénzrendszereket, űr-, súly-, hossz- és távolságmérték-rendszereket. Amellett, hogy részletesen ismerteti a radikális francia újításhoz vezető utat, illetve a méterrendszer bevezetését, kitért az európai egységesítés brit fogadtatására, valamint részletesen taglalja, hogy a XIX. század folyamán az Egyesült Államokban hogyan váltotta fel az európai metrológia a britet. A szerző elsősorban másodlagos irodalmat dolgozott fel; figyelmét az egyes mértékegységek jogi meghatározásának és bevezetésének vizsgálatára fordította, ezért az, hogy egy-egy tartományban mikor, milyen metrumok voltak ténylegesen használatban, látóköréből érthető módon kikerült. Mindez semmit sem von le a mű értékéből, amely éppen a jogilag szabályozott metrológia széles köréből hozott adatainak összehasonlításában áll. A jegyzetekben felsorolt szakirodalom adatai megfelelő információt nyújtanak a további érdeklődésre. Varga Benedek