Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről
Karcsa 91 (Charca) Zemplén megyében, a stefaniták Esztergomtól legtávolabbi, Sárospataktól keletre, kb. 20 km-re fekvő község, a Szt. Margitnak szentelt templommal. Az építészetileg érdekes templom téglából épült, a XI. századból származó szentélye eredetileg önálló kerek templom volt, amelyet először már a XII. században bővítettek ki egy faragott kváderkövekből épült négyszögletes hajóval. A stefaniták ezt a bővítést a XIII. században lebontották, helyette háromhajós nagyobb templom építését kezdték meg, de munkájuk abbamaradt 98 , valószínűleg a birtok eladása 99 következtében. A templom ma is áll (3. és 4. ábra). Reiszig úgy véli, rendházuk is lett volna itt, innen igazgathatták Korév és Tarcal környéki birtokaikat. Keresztes 100 (Keresztessy, Denis; Kyristus, Cruciferorum Villa; ma Sikenica) falu Hont megyében, Nagypeszek / Pesek és Tergenye/Trgyna között feküdt. Birtok, eredetileg Dieles lehetett a neve, új nevét keresztes uraitól kaphatta. Esztergomtól északra, kb. 20 km-re feküdt. XIV. század eleji oklevélben szerepel. Reiszig egy másik, hasonló nevű, a johannitákhoz tartozó birtokot említ. Kesztölc 101 (Kestelci, Kezthelch, Kestelz, Kezteulch, Keztheuchl, Keztewlcz) Esztergom megyében, Esztergomtól dél—délkeletre, kb. 9 km-re fekvő község. Birtok, amelyet 1259-ben IV. Sándor pápa, mivel ispotály fenntartására szolgált, a tizedadó fizetése alól felmentett. Reiszig egy hasonló nevű Tolna megyei községet említ. Kirva 102 (Kerva, Kerwa, Kerua, Kerowa, Kirua, Crawa, Koroa) Esztergom megyében, Esztergomtól dél—délnyugatra, kb. 20 km-re fekvő falu. Szőlőbirtok, amelyet 1259-ben IV. Sándor pápa, mivel ispotály fenntartására szolgált, a tizedadó fizetése alól felmentett. Korév 103 Zemplén megye, a Tokaji rév régi neve, Szt. Kereszt-templom, birtok és feltehetően révjog. Ogan m (Ugan, Hugan, Vgan) elenyészett falu Esztergom megyében. Birtok, amely Tokodtól délre, valószínűleg a mai Annavölgyi bányavasúti megálló mellett feküdt, Esztergomtól dél—délkeletre, kb. 15 km-re. Rakonca 105 (Racucsa, Racuncha, Rakunza, Rokoncha, Rokoncza, ma Dőlné Rykyncice a neve) Hont megyében. A stefaniták birtoka a későbbi Alsórakonca falu volt Esztergomtól 50 km-re észak-északkeleti irányban. 97 Reiszig (1928) pp 2:74—76 98 Molnár (1965) pp 111 — 113 99 1282-ben 6 márka ezüstért adták el, hogy támogathassák akkoni házukat 100 Györffy (1987) p 3:207, Reiszig (1928) pp 2:113f, 125 101 Györffy 2:295, Reiszig (1928) pp 2:50, 59 77f 102 Györffy (1978) pp 2:211, 296, Reiszig (1928) pp 2:50ff 103 Györffy (1978) p 2:281, Reiszig (1928) pp 2:22, 29 104 Györffy (1987) pp 2:211, 304, Reiszig (1928) p 2:53 105 Györffy (1987) pp 3:236, Reiszig (1928) p 2:69 A karcsai volt stefanita templom képe délkelet felől. Az Országos Műemléki Hivatal fotótára által rendelkezésemre bocsátott fénykép
