Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

TANULMÁNYOK — ESSAYS - Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről

Dá^ (Dagh, Daag) Esztergom megyében, Esztergomtól délre, kb. 20 km-re fekvő falu. A szőlőbirtok, amelyet az 118l-es oklevél említ. Reiszig egy Sopron megyei „Dág földjéről", nyilván más helyről ír. Ebed?

1 (Ebeed, Ebeth) Esztergom megyében, Esztergomtól nyugat—délnyugatra kb. 9 km-re, a Duna bal partjához közel fekvő falu, mellette halásztanya és 6 ekealjnyi

83 legelő, melyért a stefaniták 1292 óta pereskedtek (lásd a 2.2.3. fejezetben). EpöP

4 (Epeel, Epely, Epul) Esztergom megyében, Esztergomtól dél—délnyugatra, kb. 20 km-re feküdt. Szőlőbirtok, amelyet 1259-ben IV. Sándor pápa, mivel ispotály fenntartására szolgált, a tizedadó fizetése alól felmentett. Esztergom—Szentistván és Esztergom—Szentkirály lásd Szentistván ill. Szentkirály alatt. Felhévíz*

5 (Forum Geysa, Hévíz, Budafelhévíz, Calida aqua) Budán, a mai Margit híd budai hídfőjénél feküdt (4. térkép). Vásárhely volt, amelyet valószínűleg I. Géza (1074—1077)

86 alapított, ezért eredetileg Gézavására volt a neve. Calidae aquae néven már 1245-ben önálló perjelségként szerepelt és 1439-ig Felhévíz környékének középkori térképe. Seidl rekonstrukcióját közli Kubinyi (1964) p. 95 81 Györffy (1987) pp 2:211, 233f, Reiszig (1928) p 2:94 82 Györffy (1987) p 2:235, Reiszig (1928) pp 2:18, 44, 50 83 Hóman (1916) pp 487—496 számításai szerint 1 ekealj kb. 60—210 kataszteri hold területének felelt meg 84 Györffy (1987) pp 2:211, 236, Reiszig (1928) p 2:50 85 Reiszig (1928) pp 2:8, 17—31, 43, 46, 53, 102 86 Kubinyi (1964) p. 89