Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében

A terápiát itt a rontó szellemeket befolyásoló, elterelő szertartás egészítette ki: az anya kérdései és a vajákos asszony válaszai.

50 Voltak szerencsétlenebb kimenetelű „megfőzések" is: más Aszszonyoktúl azt hallottam hogy ha az ollyatin vátott és nyomorúltt Gyermeket uj fazékban bele tévén megfőzettetik hév kövön, meg gyógyul. " Az, akinek a tanú mindezt tanácsolta, ki is próbálta, és gyermeke belehalt az égési sebeibe. (Csicsó, Somogy vm., 1759)

51 9. A „VÁLTOTT GYERMEK" A „váltott gyermek"-nek a fenti példában is előforduló fogalmához sok babonás, a Gonosszal kapcsolatos képzet kötődött. Váltott vagy cserélt gyereknek nevezték azokat a gyerekeket, akiket a hiedelem szerint a rossz szellemek az anyák igazi újszülöttjeivel kicseréltek. Váltott gyermekként többnyire nem a szemtanúk állítása alapján tartottak számon valakit, hanem abban az esetben, ha egy csecsemő egészsége hirtelen megromlott, lesoványodott, fejlődésében visszamaradottá vált. A „váltott gyermek" jelentése helyenként azonosult is az idétlen, fejletlen, csenevész gyermek fogalmával. (Előfordult, hogy a gonosz lelkek megtévesztése céljából maguk a szülők folyamodtak a csecsemők kicseréléséhez majd visszacseréléséhez, de ennek a „váltott gyermek"-nek a szereplése nem jellemző a boszorkányperiratokra.) Vas vármegyében, Szakmákban 1648-ban így vallott társa ellen az egyik boszorkány: „... gyermeket lopót bőcsőbül, és maás cserélt gyermeket tet béllé hellette, mert az mely házban be mennek noha ayton mennek be, de oly almot bocsattnak az ott ualo emberekre, hogy nem érzik. "

52 A hirtelen megromlott testi épségű csecsemő a családtagok hite szerint csakis a boszorkányszellem cseréjének következménye lehetett: „... gyertyát gyújtván akkor nézik az gyermeket, hat ollyan gyermek fekszik az tekenőben, kinek az vállaj edgjben vadnak vonva, [...] s az szájában az kés elit sem dughattak volna bé, rut száraz vannyatt gyermek volt, a rivást is büfögve tette [...]" az eredeti gyermek pedig „szép kövér egésséges ép testű ábrázatú férfi gyermek volt. " (Miskolc, 1716)

53 A váltott gyermekek bizonyos értelemben megbélyegzettek, a gonosz szellemek praktikáinak „eredményei" voltak, ezért a szülők többnyire szabadulni szerettek volna tőlük. A boszorkány ilyen esetre is tudott tanácsot adni: „ ... hajnalban fűtcsék be az kemenczét tegyük egy lapátra az gyermeket, és dugjuk be az kemenczébe, meg látod hogy a te gyermeked ki röpül a keményen és más gyermeked jő helyébe. " (Kecskemét, 1690-es évek)

54 10. CSECSEMŐK ELRABLÁSA A „váltott gyermekek" az elrabolt csecsemők egy sajátos csoportját képezték. A csecsemőrablás a boszorkányok kedvelt tevékenysége volt, megakadályozása nagy éberséget követelt a szülőktől. Előfordult, hogy egy elhurcolt gyermeket később visszavittek az otthonába, amint az Miskolcon 1716-ban egy másfél éves kislánnyal megtörtént.

55 Több elvitelkísérletről is tudósítanak a tanúvallomások, pl. egy 1678-es kőszegi periratban szerepel Hénicz Tamás esete, akinek belvárosi házából Tibolt Gergely (!) boszorkány és társai akarták elragadni csecsemő gyermekét, sikertelenül.

56 Szintén kőszegi az az 1690-es per, 50 „Agg" vagy „agos gyermek"-nek az angolkóros, fejletlen, öreges kinézésű újszülötteket nevezték. Rokon fogalom a „váltott gyermek"-kel, akiről a 9. fejezetben lesz szó. 51 I. 566—567. « II. 711. 53 I. 192. 54 I. 462. 55 I. 174. 56 II. 526.