Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
ADATTÁR - DOCUMENTATION - Gedainé Kölnéi Lívia: Az anyákkal és a kisgyermekekkel kapcsolatos rontások és gyógyítások a magyarországi boszorkány-periratok tükrében
AZ ANYÁKKAL ÉS A KISGYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS RONTÁSOK ÉS GYÓGYÍTÁSOK MAGYARORSZÁGI BOSZORKÁNY-PERIRATOK TÜKRÉBEN A XVI—XVIII. SZÁZADBAN* GEDAINÉ KÖLNÉI LÍVIA Magyarországon a XVI—XVII—XVIII. század időszakában a látványos boszorkányperek gyakran kavarták fel a kedélyeket, tanúiként az időről időre fellobbanó boszorkányellenes közhangulatnak. A boszorkányok, bűvös-bájosok elleni hajsza okainak keresése sokrétű kutatást igényel; feltétlenül nagy szerepet játszottak e jelenség kialakulásában társadalmi- gazdasági okok, vallásos hittételek tisztázatlansága a nép körében és nem utolsó sorban a betegségekkel szembeni tehetetlenség, kiszolgáltatottság érzése. A boszorkányok és más, ördöggel cimborálok létezése kézenfekvő és érthetető magyarázatot adott számos mindennapi, racionálisan nem megmagyarázható problémára, természeti jelenségre, betegségre. A magyarországi boszorkányperek 1970-ben kiadott iratanyagának három kötetéből azokat a periratokat vizsgáltam, amelyekben utalások szerepeltek az anyasággal vagy csecsemőkkel, kisgyermekekkel kapcsolatos rontásokra, boszorkányeredetűnek tartott gyógyításokra. Meglehetősen gyakoriak ezek az utalások, ami azt mutatja, hogy a boszorkánygyanús személyek figyelme kiterjedt a gyermekek születésére, az anyák és a csecsemők egészségére. Témaválasztásomat az idokolta, hogy a gyermekágyas anyáknak és kisgyermekeiknek a rontásokkal szemben különlegesen nagy kiszolgáltatottságot tulajdonított a néphit. Az ilyen esetek leírásai orvostörténeti szempontból is figyelemre méltóak és a népi hitvilágnak is érdekes dokumentumai. Célom az volt, hogy összefoglaljam, áttekinthetővé tegyem a boszorkány-periratokban szereplő, az anyákkal és kisgyermekekkel kapcsolatos rontások-gyógyítások leggyakoribb típusait. Ezeknek az eseteknek a rendszerezésére, a legjellemzőbb esetleírások kiválogatására vállalkoztam; érdekes lenne az előforduló betegségtüneteknek orvosi szempontú elemzése, feldolgozása is. 1. GYERMEKÜKET VÁRÓ ANYÁK MEGRONTÁSA A terhes nő különösen kiszolgáltatott helyzetben volt mindig a különféle betegségekkel szemben, hiszen saját fájdalmai mellett gyermekét is hordania kellett. A boszorkány-periratokban sok olyan „misztikus tünetek"-kel járó betegségről esik szó, amelyek nagyrészt szervi elváltozásokra vezethetők vissza a mai ismeretek szerint. Nem ritka azonban, hogy a gyermekágyasok bajainak pszichikai okaira következtethetünk. A szentbenedeki (Kalocsa környéki) boszorkánygyanús Sobrákné 1771-es perében többször is szóba került terhes nő megrontása, „megnyomása". A tanúk vallomásából a megrontás lélektani mozgatórugóira: az irigységre, bosszúra és lelkiismeret-furdalásra is fény derül: „Sobrákné vajat kért volna tőlle, de nem adott, s történt az után hogy Gyermek ágyban lévén, éczaka hozzá ment, és kérdezte tőle, ugyan mit keres kgd itt, de az egyet sem szollott visza, és ennek ugy tettzett hogy ponyvával húzta volna bé, és az alatt öszve törte, annyira hogy 25 hetekig lábra sem állhatott. "' * Felhasznált irodalom: Magyarországi boszorkányperek 1526—1768.1— III. köt. Közreadja Schram Ferenc. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970. A római szám a felhasznált irodalom kötetszámát, az arab szám az oldalszámot jelöli. 1 III. 225.
