Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES AND LECTURES - Horányi Ildikó: Az anatómiai viaszpreparáció kialakulásának és virágkorának történeti összefoglalója

Az egyik ilyen fontos iskola a párizsi École de Santé körül szerveződött. Egy 1794-es dekrétum után — mely az egyetemeken folyó képzés praktikus, demonstratív oldalát segítette elő — átalakították az anatómiai kabinetet ezen az egyetemen is, melynek felügyelője Thillaye lett. Nagy hangsúlyt fektettek az orvosképzés szempontjából hasznos művi anatómiai preparátumok gyűjtésére, készíttetésére. Tíz bonctani asszisztens, egy festő-rajzoló: Le Monnier és egy viasszobrász Pinson (1746—1828) dolgozott a képzés szempontjából nélkülözhetetlen darabokon a fő hangsúlyt a kórtani (pathologiai) anatómiára fektetve. Pinson a Muséum d'Histoire Naturelle-b'ó\ került 1794-ben az École de Santé műhelyébe, ahol 1822-ig dolgozott igen jó minőségű preparátumokat készítve. Az École de Santé gyűjteménye mellett a Muséum d'Histoire Naturelle modelljei kelthetik fel figyelmünket, amelyekből már 1806-ban nyilvános kiállítást nyílt (Galéria). A múzeum anyagának jelentős részét teszik ki az orléans-i herceg anatómiai kabinetjének preparátumai, amelyek a forradalom előtt az egyik legjelentősebb gyűjteményt alkották. A herceg által alapított kabinetet a forradalom után a Művészeti Bizottság leltározta fel felismerve annak kvalitását, és elrendelte a Természettudományi Múzeumba való átszállítását. Ez 1794. szeptember 12-én történt meg (196 tárgy), ekkor Pinson restaurálta őket. Pinson mellett HonoréFragonara'(a festő unokatestvére) személyére kell felhívnunk a figyelmet, aki a Párizs melletti Alfort állatorvosi anatómiai iskolának volt első igazgatója, és szívügyének tekintette a francia viaszszobrászat szervezését. 1792-ben egy nemzeti anatómiai kabinet felállításáról nyújtott be tervezetet, mely elfelejtődött, de ő azért tevékenyen részt vett a különböző bizottságok munkájában, az Alfort iskola átalakításában. Művei igen sajátságosak, valahol félúton vannak a tudomány és a művészet között. Szokatlan agresszív tartásban, színpadias pózban mutatja be preparátumait, „a megnyúzott természetet". A hullák prenarálásának ily módja sokak számára igen morbidnak hat, ezért többen bolondnak tartották, míg mások csodálták.

25 Párizs mellett Franciaország másik legjelentősebb viaszszobrászati központja a roueni Hôtel-Dieux, melynek vezető egyénisége a sebész. Jean-Baptiste Laumonier {1749—1818) volt.

26 A Párizsban és Lisieuxban tanult tudós 1785-ben került fősebészként a Hôtel-Dieux kórházba akkor már elismert tehetségként, aki művészien tudta az injekciózás technikájával a keringés rendszerét láthatóvá tenni. Egy 1794. december 4-én kiadott dekrétum megbízta Laumonier-t, hogy csináljon egy egész sorozatot az idegrendszerről, a keringésről a párizsi École de Santé számára. A kész munkákat egy bizottság bírálta el 1806. május 8-án, s arra a következtetésre jutott, hogy a preparátumok igen jók, abszolút egzaktak, beállításmódjuk természetes. Nem sokkal később 1806. május 29-én Napóleon a következő határozatot hozta: állítsanak fel egy anatómiai viaszmodelláló iskolát Rouen-ben Laumonier igazgatósága alatt, és az egyetemek, a kórházak számára Honoré Fragonard: Anatómiai fej. 1766—1771 körül. Természetes preparáció. Alfort, Allatorvostani Iskola Múzeuma (Repr. La siècle d'or de la médecine. Padoue, XV—XVIII. Padoue, 1989. 167. p.) 25 ua. 166. p. 26 Hossard, J.: Laumonier et l'école de cires anatomiquè de Rouen. = La Ceroplastica, I. Congresso, 413—418