Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES AND LECTURES - Horányi Ildikó: Az anatómiai viaszpreparáció kialakulásának és virágkorának történeti összefoglalója
részletes leírást adott a fejről, s ennek a leírásnak alapján keresik ma is a fejet a francia anatómiai gyűjteményekben reménykedve annak előkerülésében. Jean Anthony egy tanulmányában 11 annak a feltételezésének ad hangot, hogy egy a párizsi Természettudományi Múzeum anatómiai gyűjteményében lévő ismeretlen eredetű fej esetleg Zummo műve lehet, bár sok kérdéses pontja van bizonyításának. Végül Anthony is elveti a két fej egyezésének lehetőségét, de stílussajátságai miatt nem zárja ki, hogy esetleg Zummo egy eddig ismeretlen, s csak feltételezett harmadik anatómiai fejével van dolgunk. Zummo jelentősége mindenképpen abban rejlik, hogy elsők között hívta fel a figyelmet az anatómia művi demonstrációjának lehetőségére, bár művei még inkább művésziek, mint egzaktak. Desnoues, Zummóval való vitája után François Lacroix szobrásszal társult, és 1711-ben bemutatták modelljeiket a francia Tudományos Akadémiának. A király az anatómiai modellek készítésének privilégiumát adományozta Desnoues-nak, s így született meg az első ilyen jellegű múzeum Párizsban. Lacroix 1717-ben otthagyta Desnoues-t, és Joseph-Guichard Duverney-vt\ dolgozott, aki a boncolásai által híres orvos volt, és elkészítettek egy később Nagy Péter cárnak ajánlott anatómiai fejet. Desnoues pedig Londonban tett látogatást, bemutatva magával vitt darabjait, de időközben elhunyt és gyűjteménye szétszóródott. 12 Zummo feltűnése és a körülötte kialakult divatja az anatómiának az anatómiai viaszmodellek virágkorát előlegezik meg, amely virágkor a XVIII. század végére tehető. Az a kisugárzás, amely az ilyenfajta gyűjtemények kialakulását elősegítette Itáliából indult ki, és terjedt el Európa szerte létrehozva a ma is ismert nagy anatómiai gyűjtemények alapjait. Itáliában több központja is kialakult az ez irányú tevékenységnek főleg az orvostudomány szempontjából jelentősebb egyetemi városokban, így Páduában, Bolognában és Firenzében. A legrégibb ismert viaszmodellek közé tartoznak azok a darabok, amelyeket Bolognában 13 készítettek a XVIII. század közepe táján. A legfontosabb bolognai viaszmodellálók közül hármat kell kiemelni. Ercole Lelli u már 1739-ben elkészítette első művét: két vesét, amelyeket megtekintve XIV. Benedek pápa egy egész sorozatot rendelt belőlük. Lelli készített még izomrendszert bemutató szobrokat (eredeti csontvázra applikált szövetrendszerrel) és műcsontvázakat is. Lelli műhelyében dolgozott először az a házaspár is: Giovanni Manzolini és Anna Morandi akik később műhelyt nyitottak, s érzékszervekről, zsigerekről stb. készítettek modelleket. Modenában ismert viaszszobrász volt Remigio Lei és Antonio Scarpa, de a leghíresebb viaszmodelláló iskola egyértelműen Firenzében alakult ki, melynek legfontosabb alkotásait ma a firenzei La Specolában őrzik, de Európa-szerte fellelhetők az iskola művei. Firenzében már 1750-től folyt a munka a sebész- és szülészprofesszor, Giuseppe Galetti és GiuseppeFerrini szobrász közreműködésével, de modelljeik sem művészileg nem álltak olyan magas színvonalon, sem anatómiailag nem voltak olyan pontosak, mint Felice Fontana iskolájának híres művei. Fontana 1730-ban született, és Veronában, Pármában, Padovában folytatott filozófiai tanulmányokat, fizikát, anatómiát tanult. 1755-től Bolognában Melchiore Partini társaságában az idegrendszer tanulmányozását kezdte el, majd rövid római tartózkodás után Pisába ment, és 1765. szeptemberében költözött Pietro Leopoldo hívására Firenzébe, amely később kimagasló tevékenységének színhelye lett. 1765. október 10-én Fontana a Pisano Studio-hm elfoglalta a megüresedett logikai (illetve Filosofia Razionale) katedrát, 1766-ban pedig a firenzei Palazzo Pitti kabinetjében lépett a fizikai katedrára. Munkásságának köszönhetően Fontana elnyerte a toszkániai nagyhercegtől (a későbbi II. Lipót császártól) azt a lehetőséget, hogy 1775-ben a firenzei Palazzo Pitti természettörténeti és fizikai stúdiójába költözve folytathassa tovább tevékenységét (Reale ed Imperiale Museo di Fisica e Storia Naturale Museo Zoologico de La Specola). 15 A múzeum melléképületében rendezett be egy viaszszobrász műhelyt, ahol olyan európai rangú viaszszobrászok dolgoztak vele együtt, mint pl. 11 Anthony, J.: i. m. 12 Les siècles d'or de la medicine. Padoue XV e —XVIII e . siècles. Padoue, 1989, 162 13 Le cere anatomiche bolognesi del settecento. Bologna, Universita degli studi di Bologna, 1981 14 Brighetti, A.: Ercole Lelli e le cere bolognesi in carteggi inediti de Settecento. = La Ceroplastica, l. Congresso, 207—217 15 Martelli, A.: La nascita de Reale Cabinetto di Fisica e Storia Naturale di Firenze e Panatomia in cera e legno di Felice Fontana. = La Ceroplastica, I. Congresso 103—128. Le Cere Anatomiche della Specola. Firenze, 1979
