Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — STUDIES AND LECTURES - Rex-Kiss Béla—Petró Olivia: Az Rh-vércsoportok felfedezésének körülményei és háttere

KISEBB KÖZLEMÉNYEK AZ Rh-VÉRCSOPORTOK FELFEDEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI ÉS HÁTTERE REX-KISS BÉLA—PETRÓ OLÍVIA Az emberi vércsoportok az eddig legjobban ismert példáját képezik az emberi tulajdonságok öröklődésének. A vércsoportok öröklődnek, vagyis egyedül bizonyos öröklési képesség jelenléte (gén), illetve ennek hiánya alapján fejlődnek és a legcsekélyebb mértékben sem változnak meg sem külső hatások, sem betegségek sem pedig magas életkor miatt. A vércsoportrendszerek továbbá könnyen áttekinthetők, az identifikálásukhoz szolgáló technika egyszerű és a gyakorlott vizsgáló kezében megbízható. Kari Landsteinernek a vércsoportok felfedezőjének (Bécs 1868—New York 1943), életéről, egyéniségéről, felfedezéseiről magyar nyelven is több munka jelent meg. Ez alkalomból csak az Rh-faktor felfedezésével kapcsolatos szerepéről, ennek jelentőségéről kívánunk beszélni, különös tekintettel az eddig nem vagy kevéssé ismert adatokra. Landsteiner első, korszakalkotónak bizonyult felfedezését (az ABO rendszerét) viszonylag későn (32 éves korában) tette, anélkül, hogy ennek tárgya munkakörével, illetve beosztásával kapcsolatban lett volna. Landsteiner éveken keresztül proszektorkéní dolgozott az egyik bécsi kórházban, és a beosztásával járó munka idejének nagy részét igénybe vette. A szerológia kevéssé érdekelte. Nem tudni, hogy mi késztette arra a kísérletre, amely később a vércsoportok felfedezéséhez vezetett. Valószínű azonban, hogy mint patológust elsősorban az érdekelte, hogy van-e valamilyen szerepe egy betegség keletkezésében annak a jelenségnek, hogy ha különböző emberek vérét egymással összekeverik, egyes esetekben agglutináció keletkezik. Nem meglepő, hogy a vörösvérsejtek agglutinációjával foglalkozó első megfigyelések betegek vérével történtek. Nagyon csábító volt kapcsolatba hozni a vörösvérsejt agglutináció — a betegek szérumát összekeverve más betegek vagy egészségesek vörösvérsejtjeivel — a kóros állapotokkal. Talán ez lehetett Landsteiner számára az első lépés. De nem elégedett meg ennyivel, hanem 1900-ban megtette a következő lépést is, megvizsgálta egészségesek szérumainak viselkedését egészségesek vörösvérsejtjeivel. Ez vezetett az ABO vércsoportrendszer felfedezéséhez. Landsteiner felfedezése nem csekély meglepetést okozott. A folyamat olyan szokatlannak tűnt, hogy azok, akik ezzel a jelenséggel találkoztak, azt hitték, patológiás folyamatról van szó. Ehhez tudni kell, hogy a kísérleti örökléstant abban az időben még nem művelték és a Mendel-féle öröklési törvényeket, valamint az egész rendszert, amelyből kifejlőKarl Landsteiner