Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Magyar, László András: Az egyszarvú csodálatos szarva (The wonderful horn of the unicorn)
Itt érdemes fölhívnunk arra a figyelmet, hogyan keverednek a galénoszi szarv-hatások a kínai ku-tu hatásaival, továbbá arra is, hogy a hatóterület folyamatos terjedése minden csodagyógyszernél szinte törvényszerű — olykor még ma is tapasztalhatjuk, hogyan válik egy divatos orvosságból előbb-utóbb panacea a közhasználatban. Bár az is igaz, hogy a hatások sokféleségében a korabli betegségszemlélet is szerepet játszott, amely igen sok kórt eredeztet ugyanabból a nedv-konstellációtól. Miután tehát Marinus megjegyzi, hogy a szarv hatását, még ha van is, csupán másodlagos okokra lehet visszavezetni (ti. szárazság, hidegség, stb.), levonja a következtetést: a monoceros szarva gyógyításra csak annyira alkalmas, mint bármely más szarvféleség, már csak azért is, mert az egyszarv maga is csupán „más" szarv, hiszen egyszarvú nem létezik. A.Paraeus, a neves francia sebész, szintén hozzászól a témához. (De venenis) 69 . Három kérdést tesz föl: 1. Micsoda az unicornis? 2. Van-e egyáltalán? 3. Van-e gyógyhatása a szarvának? Válasza: Az egyszarvú képzelt „imaginárius" lény, tehát hasonlóképpen imaginárius szarvának sem lehet túl nagy hatása. Gúnyosan kérdi meg például, hogy ugyan mit eszik egy ilyen állat, hisz hosszú homlokszarvától legelni sem képes. Érdekes adalékokat közöl továbbá arról is, hogyan hamisítható az egyszarv. Rondeletius mint mondtuk a szarvakat általában tartja használhatatlannak. Capellanus, IX. Károly francia király orvosa pedig bevallja, hogy ő ugyan nem engedné a királynak szíve szerint, hogy az a borába keverje az egyszarv porát, csak sajnos ez megrögzött szokás már nála. Egyébként pedig: si non prodest non obest. Bár — írja — annyiban kárt okoz e szer, hogy miatta lemondanak a valódi gyógyszerek használatáról. 70 (Érdekes, hogy a kuruzslókkal szemben ma is ez a fő érv, ha már terápiájuk kárát nem lehet bizonyítani.) Duretus,L. sem tartja semmire ezt az orvosságot, bár ő mégis használta olykor, ha nem is antidotumként, de antidepressívaként, azaz — bizonyára — placeboként. 7 ' Paraeus ezeket a nézeteket ismertetve utasítja el tehát a szer használatát. Belloniusf.C. kimondja, hogy egyszarvú nincs és nem is volt, hanem a „rohart" nevű hal csontját árulják 30 dukátért — ő ugyanis megvizsgálta ennek reszelékét és innen jött rá a turpisságra. 72 Aldrovandi szerint egyébként, az ő korában kb. 20 teljes és további 20 töredékes szarv volt található Európában. A por mennyiségéről nem ír. 73 Megfordulhat a fejünkben, hogy nem létezett-e még egy-egy darab az erdeti kínai ku-tu-ból is, noha ennek csekély a valószínűsége. Aldrovandi másik megjegyzése pedig adalék ahhoz, hogy mi mindent árusítottak ekkoriban egyszarvként: Szerinte még szappameszeléket is eladtak egy ízben Velencében unicornis-szarvként. A kor higiéniai viszonyainak ismeretében elképzelhető, hogy a szappannak ebben a formában valóban nagyobb keletje lehetett! Közel sem minden orvos utasította el azonban a szer használatát. A.Baccius, „Liber de unicornu" című írásában például a gyógyszer védelmére kel. Ő sem tud sokat ugyan magáról az állatról, mint őszintén be is vallja, ám az orvosságként használt szavak erejében hisz. 74 Két dolgot igyekszik bizonyítani egyrészt azt, hogy létezhet egyszarvú annak ellenére is, hogy a rómaiak nem ismerték 75 , másrészt, hogy a meglévő szarvak különfélesége magyarázható és nem csorbítja az állat dicsőségét. Azt mondja, nem lehet bizonyítani az állat nemlétét, s a szarvak sokféleségének az is oka lehet, hogy különféle fejlődési fázisból valók, hisz a szarvas agancsa is más, ha egy, illetve ha kétéves állat fejéről való. Az orvosság pedig azért bizonyul gyakran hatástalannak, mert sok a hamisítás. Nagy apparátussal igyekszik bizonyítani, hogy más országokban, pl. „Bengáliában" az „araboknál" és az antik világban is ismerték az állatot, valamint szarvának hatóerejét. Ezután korabeli utazók tanúságaira tér valamint az egykorú geográfiákra. 69 Paraeus,A.: Opera. Paris, 1582. 614—616. Aldrovandi csak röviden idézi őt összefoglalásában, pedig érvrendszere igen jellemző a korra. De hát ezt Aldrovandi nem tudhatta. 70 uo. 615. 71 uo. 71 Aldrovandi.U.: i.m. 394. 73 uo. 74 Baccius.A.: Liber de unicornu (De comu monocerotis) Venetiis. 1566., Stuttgart, 1598. 75 Az egyszarv védelmezőinek nem a tények ellentmondása, hanem ez okozta a legnagyobb problémát. Az ugyan még csak-csak létezhetett, amit senki sem látott, de amiről az antikvitás nem tudott, az már nem.
