Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Magyar, László András: Az egyszarvú csodálatos szarva (The wonderful horn of the unicorn)
szarvából készültek, vagy éppen más, az egyszarvúval még kevesebb rokonságot tartó állat csontjából. 6 Másodsorban — ami még kényelmetlenebb — az is kérdéses, vajon tényleg Ktésziásztól származik-e a szöveg, s ha tőle származik, nincs-e benne idegen kéztől való betoldás? Ktésziász iratai ugyanis csak töredékesen maradtak ránk, a fönti idézet például Photius 9. századi kivonataiból való. 7 Egyértelmű válasz tehát egyik kérdésre sem adható. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy az antikvitásban senki nem utal erre a szövegrészletre az egy Aelianuson kívül 8 , s ugyancsak rajta kívül az egyszarvú szarvát mint antidotumot senki sem említi többé. (Philostratus utalása több szempontból sem tekinthető bizonyítéknak.*) Magáról az állatról ugyan többen is írnak, ha nem is egybehangzóan: Arisztotelész például több egyszarvú állatot is említ, de a szót csak jelzőként használja, s a par excellence egyszarvú, a monókerosz létét kétségbe vonja. 10 Plinius n , Solinus 11 , Strabo li vagy a késői Isidorus u tanúságai sem tartalmaznak a szarv gyógyhatására vonatkozó állításokat. 15 Kijelenthető tehát, hogy a szarv gyógyszerként való alkalmazásáról, egy-két gyanús szövegrészlet kivételével semmi sem tanúskodik az ókorban. Ellentétben a szarvával az állat maga szép karriert fut be a MediteiTaneumban. A már régóta meglévő és Arisztotelész vizsgálódásaival is — indirecte — bizonyítható ókori egyszarvú-képzetek"* a kereszténység győzelme után támogatást nyertek a biblia, helyesebben a Septuaginta görög szövegében is. Ez a szöveg számos fontos helyen említi a monókeroszt, az egyszarvút. 17 Hogy itt voltaképpen az eredeti reem szó félre fordításáról beszélhetünk-e, vagy hogy a bibliai monókerosz valamilyen ökörfajtával, vagy éppen az orrszarvúval volt-e azonos, mint például Hieronymus véli, ez esetünkben mellékesnek látszik. 18 A lényeges az itt, hogy a Biblia egyszarvúja az erő és az isteni bölcsesség jelképeként jelenik meg 19 s már Tertulliánus (3.sz.) ilyen értelemben használja szimbolikájában, Krisztussal azonosítva a mitikus erejű, magányos és szűzies állatot. 20 Az egyszarvú, mint Krisztusjelkép az iu. 2. századi, helyesebben eimek a századnak az elején összeállított Physiologus című állatszimbolikai munkában is szerepet kap. Az itt olvasható megkapó és nagy hatású történet ;— szemben az egyszarvúval — valóban indiai eredetű: a Dzsátaka című, Buddha születés-előtti életrajzait előadó legendagyűjtemény egyik meséjének tévesen fordított változata. 21 Ebben 6 Ma is vannak ilyen poharak, MüllerJ.W.von i.m. 57.p.-n egy kordováni, szintén antidotumként használt orrszarvúpoharat ír le. 7 GodbeyA-H.: The unicorn in the old Testament. The American Journal of Semitic Languages and Literature Vol. 56. Chicago, 1936. 262—263., 277— 278.p. szerint a Ktesias-szöveg utalása az ellenméreg-hatásról későbbi betoldás. 8 Aelianus: História Animalium III.41. (Loeb Class. Library, ed. E.H.Wormington, Vol.1., 201.) ' Philostratus: Vita Apollonii Tyanaei III.2. — ez a szöveg mind eredet, mind datálás szempontjából kérdéses. 10 Arisztotelész: De part.an. III.2.63. és Hist An. II. 1.18. 11 PÜnius: NatJiist. XL 106., VIII.30. 12 Solinus: Polyhistor 190.9. 13 Strabo: Geogr. XV. 710. M Isidorus: Etymologiae 22.21. (MigneJ.P.: Patrologiae Cursus compl. Series Latina, vol. 82. Paris, 1878. 435.) 15 Amennyiben Ktesias szövege hiteles, megdöbbentő visszhangtalansága az ókorban. Az említett szerzőkön kívül még más antik forrásokban is előfordul az egyszarvú! 16 Pl. Horatius: Sermones 1.5. 58—60. 17 Pl.Móz.4.23.22.,Móz.5.33.17.,Z5o/r.92.11.,7óe,39.9.10.,stb. 18 Lásd: MüllerJ.W. von: i.m. 5—11. " Blankenburg, W.von: Heilige und dämonische Tiere. Köln, 1975. 140.p-től és 29. Franzius,W.: História animalium sacra. Amstelodami, 1665 96-tól 20 Tertulliánus: Müvei. Krisztus testéről. Bp. 1986. Fordította Vanyó László. 583. — A fordító orrszarvúnak fordítja az unicornis-t, ami a szövegben is zavart okoz később. 21 The Játaka. Or Stories of the Buddha's fonner birthes. Ed. E.B.Cowell. Vol.V., Transi, by H.T.Francis. Cambridge, 1905 100—106. — A történet főszereplője nevének félreértése okozta a zavart. A kérdéshez lásd még: Garbe.R.: Indien und das Christentum. 1914, 63.; Müller,F.W.K.: Festschrift für A. Bastian. 1897, 531., sib.
