Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - A szentendrei patika története
A szentendrei patika viszont ekkor már Stégéi Ferenc tulajdonában van. Stéger hányatott sorsáról bővebben a vörösvári gyógyszertár történetében olvashatunk. Stéger Ferenc sem kivan Szentendrén maradni. 16 Pestre, a Lipótvárosba 1821-ben patika jogot kér, de a pesti grémium nem javasolja. Egy fiatalkori botlása miatt Stéger ellen becsületsértő vádaskodás, majd pereskedés indul, bár sikerül magát tisztáznia, a gyanú árnyéka tovább kíséri. 17 Sok meghurcoltatás után Stégéinek végül sikerül Budára kerülnie, a mai Margit körúton 1834— 1839-ig van patikája. 18 Stéger végül 1840-ben Vörösvárra kér patika jogot. Kérését nemcsak a íöldesúr támogatja, 19 10 elismerő hatban Szentendre lakosai, a város elöljárósága és orvosa is. Stéger szentendrei működése idején, köztiszteletben állott, többek között a városbírói tisztet is betöltötte. 20 1838-ban Stéger Ferenctől, ki ekkor már Pesten van,— Járó Antal vásárolja meg a szentendrei patikát. 20 Baradlai említ olyan adatot, hogy a harmincas években Szentendrén dolgozik bizonyos Radubszky András nevű patikus. Ez a Radubszky András értekezést is ír. Dolgozatának-címe: ,A tiszta tömény ecetsavról és az égetett keseragról (Magnes, us t.)" A levéltári adatok szerint Szentendrén valóban van — ugyan nem Radubszky, — hanem Raduniczky András nevű — patikussegéd, aki 1826-ban szerzett diplomát. Szentendrén anyjának háza és szőlőbirtoka volt. 21 A pomázi patika történeténél Radubniczky működéséről részletesebben olvashatunk, nevezetesen arról, hogy pereskedik Járó Antallal, kinél mint segéd működött. Érdekes az 1836. évből „Örkényi Ferenczy Jósef'-től származó adat, ki így ír Szentendréről: „Van itt gyógyszertár is (Patika) a tulajdonosa Özvegy Preitnerné Asszony." 22 A levéltári okmányok szerint ekkor azonban Járó Antal szerepel mint a patika tulajdonosa. Igaz, hogy Járó viszont közeli rokonságban van a Preitner (V.Breitner) családdal. Preitner Károly Járó sógora, 1837-ben Járónál gyakornok és ekkor végzi egyetemi tanulmányait is, majd 1838-ban szerez diplomát. 23 Az 1840. évi gyógyszertár vizsgálati jegyzőkönyvben az. áll, hogy „Szent-Endre kir.M.Városban létező Sz.háromság czimü gyógyszertár, melynek tulajdonosa Járó Antal rom.Chat: 28 éves 1838-ban neveztetett gyógyszeres mester beszél németül, tótul, rátzul és magyaruir 2i Járó működését Szentendrén sorozatos vádaskodások, kölcsönös feljelentések kísérik. Volt segédje Radubniczky András a közeli Pomázra kér patikajogot, amit Járó ellenez, volt segédjét megbízhatatlannak jellemezve. Radubniczky viszont árdrágítással, a gyógyszerek késedelmes kiszolgálásával és egyéb mulasztásokkal vádolja Járót. 25 A patika vizsgálata és a mellékelt receptek másolata Járót tisztázza. Járó pereskedik Krakszer seborvossal is, mert az gyógyszereket árusít. 26 Az 1837. évi patika-vizsgálat sem talált kielégítő helyzetet 27 Járó körül odáig fajulnak a dolgok, hogy Szentendre városi orvosa, Popovits Tivadar, azzal vádolja Járót, hogy „elmeháborodott" és a gyógyszertári gyakorlattól el kell tiltani. 28 16 OL.Dep.San. 1773—1842. C.66. 13372 1821 év 17 Baradlai—Bársony: M.Gyógy sz.Tört. I. 399 .p. 1930 Bp. 18 Sztankay [.: A gyógyszerészeire cukitok 166. p. 1935 Bp. 19 PPSVmLt. Nemesi Közgy. IV—3—C. 1225. sz. 1841 év 20 OL.Dep.San. 1773—1842. C.66. 16 743/14 sz. 1837 év 21 Baradlai, Bársony: M.Gyógy sz. Tört II. 343 p. 1930 Bp. 22 Örkényi Ferenczy J.: Pest m. Patikái 1835—36 23 Linzbauer.: Statist.d. Medic.Stand. 1859. Bécs. 24 OL. Dep. San. 1773—1842. C. 66. 560 sz. 1842 év. 25 PPSVm.Lt. Nemesi Közgy. IV—3—C. ír. 6394/1 sz. 1837 év 26 PPSVmLt. Nemesi Közgy. IV—3—C. ir. 2012 sz. 1836 év 21 PPSVm.Lt. Nemesi Közgy. IV—3—C. ir. 6394 sz. 1837 év 28 PPSVmLt. Nemesi Közgy. IV—3—C. ir. 4386 sz. 1840 év
