Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)
ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Sz. Tóth, Magda: II. Rákóczy György gyulafehérvári patikájának gyógyszerei és felszerelése 1650-ben
A 26. csoport első soraiban 39 féle olaj-edény kevés kivétellel üres volt. A XVI. században állítottak először elő illóolajokat (rózsa, szegfű, macis és fahéjolaj). A rózsaolajat is még rózsalevélből és olajból a Valerius Cordus írta régi módon állították elő, a többi olaj nem lepárlás révén, hanem olajjal főzve infundálás útján készült. Az Oleum castoreum-oí különböző drogokból főzték. Az Oleum Cheirini és Oleum de Capparibus, Cortex radici Capparum-on kívül néhány további drog hozzáadásával ecettel, borral és olajjal főzték. A len és babérolaj (Oleum Lini, Oleum Lauri) sajtolással készült. Az Oleum Mastichium rózsaolajjal, borral és mastichsszel készült. Az Oleum Lubricorum készítéséhez földi gilisztát használtak, melyeket borral, olajjal főztek, majd megszűrték, izületi fájdalmak csillapítására használták. Az Oleum Nardinum, Oleum Costinum, Oleum Scorpionum Simplex úgy készült, hogy skorpiókat üvegedényben olajjal áztatták, majd 30 napig fényre tették és végül megszűrték. Valerius Cordus szerint: „Renum et vesicae lapidem dissipât, pubi et perinaeo illitum aut per meatum". E csoportban az oleumokon kívül még sok más gyógyszerészeti készítményt és nyers drogokat is találunk felsorolva, így: extractumokat, unguentumokat, különböző herbákat, florest, semeneket és syrupokat, sőt különféle állati zsírokat is. Néhány unciányi mennyiségben volt lúdzsír (Axungia Anseris), medvezsír (Axungia Ursi), szarvaszsír (Axungia Hircini) is. Az állati zsíroknak különös gyógyító erőt tulajdonítottak. Szédülés ellen kutyazsírt {Axungia Canis) használták, de a fentiek mellett használatos volt még a nyúl, a mormota (Axungia Muris Alpini), a fóka (Axungia Phocae), a kacsa (Axungia Anatis), a vipera (Adeps Viperinus) vagy a ló nyakának zsírja. A kivégzett ember zsírja volt azonban a legértékesebb emberzsír, az Adeps hominis. 1650-ben Gyulafehérváron az unguentumos edények nagy része üres volt. Az Unguentwn Anathini porított zsályából, mézből és ecetből készült. Az Unguentum Aragoni (descripti Nicolai) 27 féle illatos drogból medvezsírral készült: az Unguentum Comitissae-i ugyancsak 27 féle drogból készítették: az (Unguentum Spleneticum magistrale valószínűleg hasonlított ahhoz amit Melchium (1657) leírt: az Ungentum Refrigidans Galenit még ma is használják Unguentum Camphoratum néven. Érdekesek a leltári jegyzék folytatólagos soraiban tett megjegyzések. A Salis Absynthy elnevezés alatt növényi hamut, a mai értelemben vett calcium carbonicumot használták. A középkorban ezt úgy használták, mint a konyhasót. Ezenkívül volt még a Sal Alkali, melyet szappan és üveggyártásra használtak. A padláson nem sok leltári jegyzékre való tárgy akadt. A következő sorok valószínűleg a laboratóriumban talált lepárló készülékek és egyéb eszközökről számolnak be. Ami a gyógyszerek eltartását illeti, úgy azokat minőségük szerint különböző edényekben tartották. Desztillált vizeket, ecetet kő- vagy agyagkorsókban, vagy gömbölyű üvegekben; szörpöket nagyobb edényekben; kenőcsöket, olajokat ón edényekben; kis mennyiségű száraz anyagokat fadobozokban; füveket, gyökereket s oly anyagokat, melyeket nagyobb mennyiségben tartottak, faskatulyákban. A leltárból az is kiderül, hogy a gyulafehérvári gyógyszerészi laboratórium el volt látva a szükséges laboratóriumi eszközökkel, elsősorban fontos desztilláló készülékkel, vízvonó fazekakkal, üvegekkel, mérő serpenyőkkel stb. A gyógyszerészeti műveletek egyik legfontosabbika a desztillálás, az arabok révén ment át Nyugat laboratóriumaiba s hosszú időn keresztül változatlan maradt. Maga a desztilláció fogalma egészen a XVin. századig meglehetősen tág volt. Amit ma koláció, leszűrés, lefejtés, kivonás stb. néven nevezünk, azelőtt mind a desztilláció fogalma alá tartozott. A GYULAFEHÉRVÁRI FEJEDELMI PATIKA LELTÁRA GYÓGYSZEREK A RAKTÁRBAN Primus Ordo Az első fazékban micsoda Syrupus legyen, a legény nem tudja, mert nincs reá írva. Zingiber petonie Radicis Cicory Syrupus Coralor Calama cond. N.c. Electuarium cradistorum Syrupus petonie Libr. 1: Un. 8 N.c. N.c. N.c.
