Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Sz. Tóth, Magda: II. Rákóczy György gyulafehérvári patikájának gyógyszerei és felszerelése 1650-ben

Sz. A gyógyszer latin neve Raktári mennyiség tl650.dec.28.) Megnevezés mai magyar fordításban 9. Berberis cond. N. c. cukrozott berberis 10. Syrupus de Succo. Acet ecetes szirup 11. Mell Rosanim simplex Une. 8. rózsaméz 12. Meli Rosarum Sollitinum Lib.2. rózsaméz 13. Cortices citri cond. cukros citromhéj 14. Panos Cidonior cu Mello Lib.3. mézes birsalmasajt 15. Conser rosarum Une .3. 16. Syrupus ex succo Fragorum Lib.l. Unc.22. eperszirup 17. Rob. ribium Une. 8. ribizlibor 18. Rob. Juniperum Lib.2. Unc.28. borókabor 19. Syrupus cerasor acidor Lib.l. vadcseresznye szir. 20. Syrupus flor persicor Öszibarackvirág szir. 21. Syrupus Jilliquirit N.c. 22. Syrupus hellebori montan Un .4. A XVI. századbeli gyógyszerkönyvek az állatvilágból az egész állatot, vagy ennek részeit: a zsírt, velőt, csontot, szőrt vagy az állat váladékát, — az ásványok közül pedig a fémeket, drágaköveket, földeket is használták. Paracelsus hatása alatt mindinkább kiküszöbölődött sok undorító anyag, mint az urina virginum et neonatorum (Szűzleány és újszülött vizelete), a békapeték, az állati exerementumok. Az összetett gyógyszerek, a tincturák, szirupok közötti jegyzékben találjuk a Múmiát, melyből a Tinctura Mumiae-t készítették. A leltár szerint az apodtékában egy darab Múmia (lib.4.) és a leltári jegyzék 4. rendjében Múmia Transmarina (Une. 17.) összesen tehát közel egy kilónyi mennyiség volt. A múmia használata régi; az egyiptomiak halottaikat illatos gyanták, fűszerek továbbá a cédrusfának a kozmás anyagai segítségével balzsamozták be. Ezeknek a pora a XVI. és XVII. században mint kitűnő vérzéscsillapító szer vált ismeretessé. A jegyzék 4. csoportjába többnyire az állati eredetű gyógyszerek kerültek. A Stincus Marinus (Scincus-nak is írták) jelzésű fiókban például semmit sem találtak, az új gyógyszerész, ebből két darabot hozott. Nem csoda, hogy a régiek e bálványozott szere — amelyről a nép között sokáig élt a hit, hogy a nemi szerveket gerjedelemre képes serkenteni - - kifogyott, illetve, hogy az új gyógyszerész fontosnak tartott ebből kettőt magával hozni. E gyógyszer 16—20 cm hosszú, lapos farkú kis gyíkocskákból készült, a gyíkocskák megszárítva levendula virággal kitöltve, levendula virágba csomagolva kerültek forgalomba. A rókatüdő (Pulmo Vulpis) illatos vízzel főzött levét a tüdőbetegeknél, de a mellkas erősítésére is használták. A nyers selymet (Sercium Crudum) Avicenna is használta: hashajtő, erősítő, tisztító hatású, felserkenti a szellemet. A rákszem (Oculi Cancri, Oculi Cancrorum) a folyami rák vedlése idején a gyomor két oldalán félgömb alakú kis elmeszesedett concrementum. A nép a gyógyászatban még a századelőn is használta a szemhéj alá jutott idegen test eltávolítására. A jegyzékben található kőrisbogár (Cantharides), szarvasszarv (Cornu Cervi), hódzsír (Castoreum) mellett az új gyógyszerész Ossa de Corde Cervit (szarvas szívének csontját) is hozott magával, melyet Matthiolus könyvében általános gyógyszerként ajánl.

8 Hogy a „Spodium" elnevezés alatt a középkorban mit értettek Orient (1926) nem tudta megállapítaiú. A salernoi iskola iratai alapján a cinkoxidra vagy ólomoxidra gyanakodott. Más szerzők leírása után lehet elefántcsont hamujára is gondolni. Rendszerint a magzat erősítésére és az abortus megakadályoOrient, im. 111. lap