Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK, ELŐADÁSOK - STUDIES, LECTURES - Vitális-Zilahy, Lidia: A monori orvoslók (The healers of Monor)

Burján Péter kvártélyházaként, melynek ajtaja a Szegfű utcára nyílott. Ez az épület gyerekkorunkban Majoros vagy Ökrös néven is említett Burján család használatában is volt. Istállónak használták, sok tehenük volt a háznál, a bérleményükön pedig ökröket tartotUrk. Az istálló megrogyott és lebontották. Burján Péter köztiszteletben álló személy volt, Monor akkori első prédikátora Egresi Galambos Sámuel temette. Deciinai Burján Péter néven szerepel az iratokban [8]. Orvos Burján János leszármazottai orvoslói tevékenységével Máté B.[10] foglalkozik. Burján Pál nevét említi Friebeisz Tstván 1845-ben megjelent munkájában. Nevéről ugyan nem hallottunk, hogy orvosló lett volna, de orvosolhatott is. Ezért közöljük a Burján Pál nevűek adatait is. Burján Pál ny. katonatiszt, meghalt Monoron 1840-ben, ötvenéves korában. Burján Pál 1807—1880, Burján Máté és Tassi Erzsébet fia, felesége Tar Zsuzsa. Földvári I. szerint Monor lakosságát növelték a Felvidékről elűzött kálomisták. így került Monorra Burján, valamint a Zsitva és a Vág völgyéből származó Bokros család. FREIBEISZ ISTVÁN 1845. ESZTENDEI KIADVÁNYÁVAL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK A Pest megyei Levéltár TV—3-a 1802. esztendő 447. jkv. sz. alatt Helytartó Tanácsi Intézkedésekre, Oktatási számokra való visszautalások találhatók [2]. Tehát a rendelkezések és az oktatások kinyomtatásával késtek. Burján János orvosi szere már 1800 óta ismert volt, ettől kezdve használták a megyében, jutalmat Ígértek Burján Jánosnak. Az orvosi szerét kipróbálásra Retteg Ferenc Physicus kiosztotta, ekkor már ismernie kellett az összetevőit és arányait. Kizárólag a nyomtatvány formuláját készítette el már csak 1814-ben. Retteg F. a Monoron régen használatban levő füveket és bogarakat (Isten tehénkéje és Mindszent bogár) Linné binominális nevezéktana szerint jegyezte fel orvosi rendelvényeiben. Friebeisz I. [5] 1845-ben a nevezéktani követelmények hiányosságaival másolta át munkájába Retteg F. orvosi rendelvényeit. így feltételezhető az is, hogy a Pál név is elírásból származik. Előfordulhatott az is, hogy Burján János halála után az atyafiságból Burján Máté és Tassi Erzsébet fia is orvosolt Burján János szerével. HELYTÖRTÉNETI ESEMÉNYEK A XVIII. SZÁZADBAN Az előbbiekben ismertetetteket a kor főbb helytörténeti és kulturális emlékek összevetésével szükséges kiegészíteni, hogy az olvasó reálisabb képet alkothasson Monorról. 1733-ban Ráday Pál javaslatára Monorra tűzik ki az egyházmegyei konferenciát. 1749-ben a Vármegye eklézsia gyűlését Monoron tartották, azon tanácskoztak, hogy mi módon orvosolják sérelmüket, hogy Nádasdy kancellár küldöttségüket nem akarta a királynő elé bocsátani. 1753-ban német katolikus családok telepítése, új katolikus egyház szervezése, majd kápolna iskola építése. 1764-ben az Egri Káptalan monori uradalmában a téglavető és égető beindítása. 1773-ban református templom bővítése és megemelése Mária Terézia engedelmével [4, 3, 17]. Monoron még 1877-ben sem volt állatorvos [6], így az állatok gyógyítását az orvoslók végezték. Az emberek is inkább az orvoslókat keresték fel és nem az orvostudorokat. Szülőhelyünk iránt érzett kötelezettségünk késztetett ana, hogy a paraszti élettel kapcsolatos monori orvoslásokra vonatkozó hagyományt feltárjuk és hiteles hatokkal megerősítve ismertessük. VITÁLIS-ZILAHY, LÍDIA, PH.D. II—1118 Budapest, Otthon u. 6. Hungary