Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

TANULMÁNYOK - Gyarmati Béla: Csorba József orvosdoktor

24-én féleségül vette Jozefát, Patzko F. J. nyomdász és könyvkiadó leányát, tanúja Lenhossék M. volt [111. Esküvőjük után Kaposvárra költöztek. Somogy új főorvosa hamar megismerte a megyét, annak — kedvezőnek nem nevezhető — közegészségügyi körülményeit. Elsőrendű célja az lett, hogy a népegészségügyi intézményeket a felvilágosult abszolutizmus elveinek megfelelően fejlessze, azok eredményesebben szolgálják a „közrendűek" javát. Alapvetően az orvosdoktorok számának növelésére és a nép egészségügyi ismereteinek bővítésére törekedett. Harmincöt éves munkájának és eredményeinek ismeretében írt róla később utóda Wehle F.: ,,így Csorba elvitathatatlan érdeme maradt, hogy az orvosi művészet behatolhatott Somogyba" [12]. 1817 nyarán ismét megszaporodott a megyében a ,,vereshimlő'" miatti megbetegedések és halálozások száma, ezért újjászerveztette a „mentő-himlőoltások"-dX, elérte, hogy nemcsak az orvosok, hanem a tisztviselők és a papok is világosítsák fel az oltásoktól idegenkedő népet az oltás hasznáról s ha kell „tisztviselői fenyítékkel" is segítsék elő az általánosabb részvételt. Első sikere lett a himlő-megbetegedések és halálok számának csökkenése. A megyeszékhely egyetlen orvosdoktora lévén hamar kialakult magánpraxisa is. Módszerét Wehle F. így írta le: „a betegség tüneteinek pontos megfigyelése, éleseszít csoportokba sorolása és tántoríthatatlan következtetés, s gyógyítási mód jellemezték orvosi munkáját ' '. Körülménycinek kedvező alakulásáról ezekkel a szavakkal számolt be atyai barátjának Markotsány Zs.-nak: „a szerencse csakhamar célomra vezete és valósággal megkülönböztetve, mert esmérek sok idős vármegye Doctort is olly rendbe lakásuk, a jövedelmük alig van". Ismerve azonban a megyei nemesség uralkodó szemléletét aggódva írta: „nehogy valaki irigységből, vagy talán csak gondatlanságból is származásom csekélységét ismeretessé tevén könnyen utat ad, hogy becsülésem csökkenjen". A megye közegészségügyi helyzetéről szóló első jelentését (latinul) 1818 első napjaiban készítette el [13]. Az előírásoknak megfelelő témák után személyesebb hangú javaslatokat tett (magyarul). Kiemelte, hogy: „az egész megyében egy betegház. (nosocomium) sincs". .. „ezért kérem a t. nemes vármegyét, hogy az itt Kaposvárott lévő szegények épületének egy részében erre a célra egy szobát igazíttatni méltóztasson" majd célzatosan kérdezte: „nem lehet-e reménykednünk, hogy az éppen szükölködéíkre a tehetősebbek kegyes szíve gondoskodjék, s a jótevó'ség által fundamentum tétődjön egy idővel rendbe jövendő ispotályra?" Utóbbi célja azonban még sokáig nem valósult meg. A nyáron Markotsány Zs.-nak írt levelében ismét foglalkozott a társadalmi különbségekkel: „az egyik Karban lévők mint megannyi Király, a másik Karban lévéfk pedig sem személyi, sem vagyoni méltósággal nem bírnak". Saját helyzetéről kedvezőbben nyilatkozhatott: „nekem állapotom jól van, becsületem nagy, jövedelmem szép". A gazdasági viszonyok romlása azonban őt is érintette, mert 1819 elején így írt: „az én sorsom meglehetős; pénzem ugyan úgy jönni, mint tavaly, megszűnt, mert senkinek sincs, de annyi van s lesz amennyi elég." Az 1819 közepén a megyéhez beadott és a helytartótanácshoz tovább küldött részletes jelentésében — többek között — javasolta a kuruzslók (a „javasok") elleni hathatós intézkedéseket; rendelkezést kért, hogy réz- és ólom edényeket csak kijelölt és ellenőrzött boltokban áruljanak, mert sok a véletlen, sőt a tudatos mérgezés; eredményesebb felvilágosítás szükséges a veszettség ellen. Az utóbbi témában írt is egy röplapot. „Békesség mindnyájunkkal" köszöntő szavakkal kezdve azt [14]. 1821 augusztusában jelentette a megyének [ 15], hogy gyakori a , ,dysenteria ' ', aminek okát elsősorban a rossz táplálkozásban látta, javasolta a só árának csökkentését és azt, hogy: „midőn egy pontra nagyobbszámú emberek öszve gyűlnek a hús és a bor szabadon áruitasson, inkább feketítvén az Emberséget, mint a Földes Úri jussokat ' '. A második javaslat miatt a következő megyegyűlésen meg is támadták. Ebben az évben ő is megpályázta Bécsben a pesti Egyetem Orvos Karának