Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

KRÓNIKA

ügyelet alatt, állandó megaláztatás, üldöztetés közepette kellett élnie, életkedve mégsem hagyott alább. Munka mellett végezte el az egyetemet s tette le a bölcsészdoktori vizsgát — disszertációját Eötvös Józsefről írta. Míg dolgozott, tanult, alkotott, jól tudta, hogy felelős állást soha nem tölthet be, karrier sohasem nyílik előtte, nem publikálhat soha szabadon. Előbb a Széchényi Könyvtár, majd 1986-tól a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár volt munkahelye. A zenéhez és a költészethez is szoros szálak fűzték: szavalómúvészként többször föllépett az Egyetemi Színpadon és kórusban is énekelt, teológiai tanulmányait pedig magánúton folytatta. Vonzó lénye, szabadságszeretete, derűje mélyen hatott sokunkra, tragikus sorsát nem feledhetjük soha.