Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

KÖNYVSZEMLE

bár a mű felépítése logikus, mégis, talán tipográfiája miatt az áttekinthetőség határán jár. Ennek ellenére kiindulópontul szolgálhat azoknak, akik Franz Joseph Gall munkásságával kívánnak megismerkedni. Rózsa Gizella Historical Compendium of European Universities/ Répertoire historique des universités européennes, szerk: Lubor Jilek Genève 1984. 345. p. A CRE, (Conference Permanente des Recteurs, Presidents et Vice-Chanceliers des Universités Européennes) messziretekintő vállalkozásának első kötetét tartja kezében az olvasó. A genfi székhelyű nemzetközi szervezet arra tesz kísérletet, hogy belátható időn belül, egy-egy ország szakértőinek bevonásával, és ami nem kevésbé lényeges, általános szempontrendszer felállításával, Európa összes univerzitását felölelő egyetem történeti művet jelentessen meg. A kötet bevezetőjében rövid áttekintést ad országonként az egyetemi oktatás megjelenéséről és kiépüléséről. Szerencsésen áthidalja a politikai államkeretek változásából eredő nehézségeket, s így egyes tanintézetszervezések, reformok inkább többször kerülnek megemlítésre semmint hiányoznának. A kötet legtekintélyesebb részét maga a compendium alkotja, amely alfabetikus sorrendben tartalmazza az. európai egyetemek sorát. Spektruma meglehetősen széles: több mint 600 város közel 700 intézménye kerül számbavételre. Időrendi áttekintést nyújt az egytemi szintű oktatás előzményeiről, fordulópontjairól, megadja a tanítás nyelvét, az elérhető fokozatokat az egyes esetekben rövid bibliográfiát ismertet. Szerencsésnek mondható, hogy bár nem teljes következetességgel, de itt-ott, az évszázadok során elsorvadt egyetemeket is regisztrál. Az adattár érdeklődése tehát elsősorban a mai intézmények múltja felé fordul a történetiség szempontjának bizonyos sérülését eredményezve. A történetiség kerül viszont előtérbe e kötet függelékében, amely kitekintést ad az európai minták szerint szerveződött tengerentúli egyetemekről. A két Amerika azon negyvenöt egyeteme került itt ismertetésre, amelyek felállítása még 1800 előtt történt. A CRE két hivatalos nyelvén — angolul és franciául — írott összefoglalások, kronológiák adatainak megbízhatóságát olyan szakértők biztosítják, mint például a magyar vonatkozású részek esetében Sinkovics István professzor, Belgiumnál a híres flamand professzor-asszony Hilde de Ridder-Symoens, vagy az itáliai egyetemeknél a római Domenico Maffei. A kötet szempontrendszerének kialakítása, amely nemcsak jelen munka legfőbb erénye, hanem egyben ígéret a majdani teljes mű pontosságára és összefogottságára is, a szerkesztő Lubor Jelik érdeme. Varga Benedek History of Electron Microscopes 1986. Ed.: Hiroshi Fujita, Tokyo, Komiyama Co, 1986. 219 p. Az elektronmikroszkóp az utóbbi ötven évben igen gyorsan fejlődött és széleskörű alkalmazást nyert magas felbontóképessége miatt a természettudományok számos területén. Például napjaink biológiai forradalma elképzelhetetlen lenne nélküle. Az elektonmikroszkóp morfológiai vizsgálóeszköz, mely elvi felépítésében hasonlít a fénymikroszkóphoz, de a fénysugarakat elektronsugár, az üveglencséket clektronmágneses lencsék helyettesítik. A History of Electron Microscopes című könyv az 1986-ban Kyotoban tartott XI. Nemzetközi Elektronmikroszkópia-Kongresszus emlékkötete. A kötet három jól elkülöníthető részre tagolódik. Az elsőben a japán elektonmikroszkópia kezdeteiről és az elektronmikroszkópok korai alkalmazásáról van szó. A második a különböző elektronmikroszkóp-gyárak fejlesztéseit, a harmadik az elektronmikroszkópok és tartozékaik katalógusát tartalmazza. A kötet nem pusztán az elektronmikroszkópok felsorolása, hanem ezen eszközök fejlődését, történetét is bemutatja. Gyukits György