Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

ADATTÁR - Nagy Mária: Prof. Dr. Kovács Gyula (1899—1987) és az Állatorvostudományi Egyetem Biographiája (1787—1987)

Hoffner József, Dr. Zlamál Vilmos), II-ban, — 1851—1875 — között hatan (Mihalka Antal, Dr. Szabó Alajos, Dr. Galambos Márton, Dr. Kudlik Ferenc, Dr. Varga Ferenc, Eisenmayer Sándor) ffl-ban, 1875—1890 között öten (Dr. Nádaskay Béla, Dr. Thanhoffer Lajos, Dr. Czakó Kálmán, Azary Ákos, Dr. Hutyra Ferenc), IV-ben — 1890—1899 között nyolcan (Dr. Rátz István, Dr. Regéczi Nagy Imre, Dr. Korányi Sándor, Dr. Preisz Hugó, Dr. Tangl Ferenc, Dr. Magyary-Kossa Gyula, Dr. Tellyesniczky Kálmán, Dr. Liebermann Leó), az V.-ben, 1899—1934 között heten (Dr. Farkas Géza, Dr. Fettich Ottó, Dr. Gyó'ry Tibor, Dr. Aujeszky Aladár, Dr. Rhorer László, Dr. Entz Béla, Dr. Deseő Dezső), a VI .-ban, 1934—1945 között ketten (Dr. Deseő Dezső í$> Dr. Hasskó Sándor) tanítottak állatorvostan hallgatókat. Orvosok voltak igazgatói, rektorai, dékánjai az intézménynek. Az orvosok belgyógyászatot, kór-, gyógy és járványtant, sebészetet, szemészetet, patkolástant, bakteriológiát, anatómiát és fejlődéstant, élet- és szövettant, állattant és parazitológiát, gyógyszertant, kórtant és kórbonctant, állattenyésztést, szülészetet, szaporodásbiológiát, hús- és tejhigiénét, állategészségügyi igazgatást, törvényszéki orvostant, növénytant, állatorvoslás történetét tanították. A műből kitűnik, hogy orvostanár elődeinknek igencsak polihisztoroknak kellett lenniük, mert pl. a klinikus Korányi Sándor 1891—92-ben élet- és szövettant tanított. Vagy pl. Nádaskay a leíró bonctan tanára oktatott még: növénytant, fizikát, ásványtant, szülészetet, törvényszéki orvostant is. (II. táblázat) Az akkori szokás szerint, az orvosok nemcsak humán vagy állatorvosokat, hanem pl. Liebermann jogászokat közegészségtanra, Tellyesniczky művésznövendékeket anatómiára, Deseő testnevelési főiskolásokat élet- és mozgástanra oktatták. Az orvosok tollából 30-nál több könyv és sokszáz dolgozat került ki. A könyvek közül Győry és Magyary-Kossa alkotásain kívül kiemelkedő Hutyra Marekkd írt 3 kötetes „Állatorvosi belgyógyászat" vagy Hasskó: „Állatorvosi Gyógyszer — és Méregtan" c. tankönyveik, melyeket idegen nyelvekre is lefordítottak. Tizen (Entz, Győry, Hoffner, Hutyra, Magyari-Kossa, Preisz, Rátz, Tangl, Thanhoffer, Zlamál) voltak a Magyar Tudományos Akadémia levelező ül. rendes tagjai. A közéletben is kiemelkedő szerephez jutottak Pl. Azary 1879-ben földművelési- ipari és kereskedelmi miniszter, Győry 1934-ben a népjóléti minisztériumban helyettes államtitkár, Hasskó Ankarában miniszteri tanácsos volt. Orvos-elődeink nem voltak „szakbarbárok". Farkas és Győry a Zeneakadémiát is elvégezték. Fettich közismert műgyűjtő volt. Nádaskay, Thanhoffer, Tellyesniczky kiemelkedő képzőművészeti talentummal rendelkeztek. Szabó lapalapító — és kiadó, Rátz szépíró és költő is volt egyben. Az „Allatorvoslás története" előadói Karasszon Dénes kivételével, humánorvosok voltak (1852-ben Zlamál, 1875—1893 között Thanhoffer, 1893-tól 1896-ig Tangl, 1896—1905-ig Magyary-Kossa, 1905-től 1928-ig Győry, Deési Daday Aitdrás (1928—1945). Ezekből a röviden ismertetett adatokból is kitűnik, hogy a humánorvosok részt vettek az állatorvosképzés megteremtésében, felvirágoztatásában, a magyar állatorvoslás, orvostörténelem világszínvonalra való emelésében, nemzetközi megbecsülésének kivívásában. A BIOGRAPHIA három vonatkozásban kiegészítésre szorul. Az első az, hogy 1987. júl. 1 óta ismét van humánorvos professzora az állatorvosképzésnek, az Anatómia és Fejlődéstan Tanszék vezetőjének személyében. A második az, hogy kimaradt a felsorolásból az egyetlen — igaz, hogy még élő — humánorvosnő, Dr. Nagy Mária, aki 1962—1970 között szövettanra tanította az állatorvostan hallgatókat. A harmadik — szomorú hiány az, — hogy a könyv szerzője, Kovács Gyula professzor időközben elhunyt, és így a következő kiadásba az O életrajzi adatai is már bekerülnek a kötetbe. Prof. Dr. Kovács Gyula az állatorvosi röntgenológia meghonosításával beírta a nevét a hazai tudománytörténetbe, a BIOGRAPHIÁval az orvostörténelembe is. Emlékét tisztelettel és szeretettel megőrizzük. MÁRIA NAGY, D. Cand. M. H—1119 Budapest, Lecke u. 5.