Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)
ADATTÁR - Nagy Mária: Prof. Dr. Kovács Gyula (1899—1987) és az Állatorvostudományi Egyetem Biographiája (1787—1987)
Pommer profeszor mellett. 1939-ben magántanári képesítést szerzett, az „állatorvosi sebészeti röntgendiagnosztika" tárgyköréből. 1941-ben született a fia, Dr. Kovács Gyula állatorvos, könyvtáros, aki a Magy. Orvostörténelmi Társaság, Magy. Orvosírók és Orvosművészek Köre tagja. 1943. dec. 31-én intézeti tanárrá nevezték ki a Sebészeti és Szemészeti Klinikára. 1944 decemberében tanszázadba sorozták és kivitték Németországba, ahol amerikai fogságba esett és ahonnan 1945 októberében tért haza. Zimmermann professzor nyugdíjaztatása után, 1946 augusztusában vette át az Anatómiai és Fejlődéstani Intézet vezetését és 1948-ban a szövettan oktatásának irányítását is. 1948-ban — egy ideig — a Mezőgazdasági Kar, Állattani Tanszékét is vezette. 1952-ben, — egyszerűsített eljárással — elnyerte a kandidátusi fokozatot. 1960-ban lett, „A ló csonkjának tájanatómiája és a csánk csontjainak röntgenanatómiája" című értekezése alapján, az állatorvostudományok doktora. 1967 júniusában nyugalomba vonult, de éveken át visszajárt az egyetemre fejlődéstant előadni. 1975 májusában lett az Állatorvostudományi egyetem tiszteleti doktora. 1977 októberében nyerte el, az 50 éve végzettek jubileumi arany oklevelét. 1987. február 16-án életének 88. évében hunyt el. A százat megközelítő publikációi közül, a 4 kiadásban megjelent „Háziállatok anatómiájának atlasza", a 3 kiadásban napvilágot látott „Fejlődéstan", a 2 kiadást megért „Háziállatok anatómiája", az Akadémiai Kiadónál 1963-ban angol és német nyelven is megjelent doktori disszertációja a legkiemelkedőbbek. 25 közleménye röntgen, 20 anatómiai, 7 szövettani, a többi, egyéb témájú volt. 12 olyan munkája van, amely tudománytörténeti témájú. 3 közleménye Zimmermann Ágostont (Magy. Állatorvosok Lapja 1957, 1963, Acta Agronomica 1967), további 1—1 Kómár Gyulát, ill. Török Jánost (Magy. Állatorvosok Lapja 1969), és Gouth Endrét (Magy. Állatorvosok Lapja 1976) méltatja. Ide sorolható, az „Állategészségügy" című, folyóirat 1930-as, 15. sz.-ban megjelent „Az ókori egyiptomiak háziállatai (szentállatai)" című publikációja is. A legkiemelkedőbb e téren, Fehér Györggyel írt, 2 kiadásban megjelent BIOGRAPHIÁja (Mezőgazd. Kiadó, Budapest, 1967, 1986). Kovács professzor tagja volt a Magyar Orvosok Röntgen Egyesületének és a Magyar Csillagászati Egyesületnek is. Munkájáért élete során több elismerésben részesült. 1931-ben 1000 pengős belföldi kutatási ösztöndíjat nyert el. A Mezőgazdasági Múzeum újjászervezésében végzett munkájáért, 1934-ben miniszteri elismerést kapott. 1951-ben a „Magyar Népköztársasági Érdemrend" arany fokozatával tüntették ki. 1958-ban az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója" címmel ruházták fel. 1962-ben kapta meg a „Szocialista Munkáért" érdemrendet, 1967-ben nyerte el a „Munka Érdemrend" arany fokozatát. 1947-ben az Országos Állategészségügyi Tanács rendkívüli tagja, 1950-től a VII., ker. tanács tanácstagja lett. Magánemberként, a fényképezésen kívül az irodalom, a csillagászat, az atomfizika és a filozófia érdekelte. Kovács Gyula, Fehér György: BIOGRAPHIA című, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadódnak életrajzai (1787—1987) alcímű könyve, 1986-ban jelent meg, a hazai állatorvosképzés 200 éves évfordulója alkalmából, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Ez a kötet 20 életrajzzal többet tartalmaz, mint az 1967-es I. kiadás. A mű 227 oldal terjedelmű. 86 fő életrajzi adatait, 79 fő fényképét is tartalmazza. A könyv végén időrendi táblázatok találhatók, ahol említés történik élő tanárokról és előadókról is, pl. arról, hogy Prof. Dr. Bálint Péter 1948—50 között vezette az Élettani Tanszéket, ill. arról hogy Dr. Karasszon Dénes 1970—1983 között adta elő az Egyetemen az „Allatorvoslás története" c. tantárgyat. A táblázatokból az is kitűnik, hogy a 200 éves állatorvosképzésnek eddig 9 korszaka volt, addig amíg az 1787-es Állatgyógyászati Tanszékes Allatgyógyintézettő\, 1962-ben eljutott az Állatorvostudományi Egyetem rangjáig. (I. táblázat) Az oktatói testületben állatorvosok, kémikusok, gyógyszerészek, természetrajz szakos tanárok agrárközgazdászok, bölcsészdoktorok mellett, humánorvosok is előfordultak.
