Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

ADATTÁR - Lengyel Júlia: Régi patikák Pest megyében a XVIII—XIX. században (Ráckeve)

„Burhard (Burkhart-szerzój András Apothecarius Instanciája el olvasván mellyben Hugyei Pusztákon Gyökereket és Medicinákhoz való Szereket szedetni instálja, mivel a földek Gazda számára Felséged parancsolatja szerint fel vannak mérve. Következendőképpen ezen Magistrátusnak már földjét fel osztani meg nem engedheti azért a Birtokos Gazdákhoz kívánságának meg nyerése végett az Instans Utasittatik". [9] Egy aug. 8-i bejegyzés pedig Burghardt András patikus gyógyszer elszámolását tartalmazza, a 137. sz. tétel alatt. A ráckevei Tanács 1791-ben nem kevesebb mint 476.44 forintot fizetett ki gyógyszerek fejében a ráckevei patika részére. [10] Burghardt ekkor még jól bírja magát anyagilag: ezt a tanácsi jegyzőkönyv 1792. márc. 16. 106. sz., valamint a júl. 7. 148. sz. tételei igazolják. Az előbbi két kert vásárlásáról, az utóbbi egy házhelyre bejelentett igényéről szól. [11] Adonyi Burghard András nemesember. A pesti kir. egyetemen 1787. okt. 8-án vizsgázott, approbált gyógyszerészmester. A diploma megszerzése után közvetlenül Ráckevére került. Az 1796. évi gyógyszertári vizsgálati jegyzőkönyv szerint, gyógyszertárát gondosan vezeti, a gyógyszertár anyagai, készítményei kifogástalanok, rendelkezik az előírt szakkönyvekkel, segédje és gyakornoka van. Szorgalmasan gyűjteti a környék gyógynövényeit és azokat gondosan szárítva és megfelelően tárolva tartja. A jegyzőkönyv aláírója Retteg Ferenc megyei fizikus. [12] (2. ábra) Érdekes bejegyzés olvasható a ráckevei tanácsi jegyzőkönyv 1798. aug. 24-i 139. sz. alatt: Retteg vármegyei fizikus beadványa „Buchard" (Burghard) ráckevei patikus ellen, mely szerint Burghard adósa maradt 24 forinttal. Burghard válasza: O nem köteles „patikája egypár visitációjáért három-három aranyat fizetni". [13] A következő adat 1801-ből származik. A megyei orvos jelenti, hogy ,,A Ráczkevei el romolva volt Apotheca Megye hell orvos Urnák a mai napon kelt Jelentése szerint hibáibul annyira meg tisztitatott s oily jó féle orvosi szerekkel provideáltatott, hogy minden orvosságokkal éleiknek bizodalmát méltán érdemellye." [14] Valószínűleg ekkor már Gessel Ferenc a ráckevei patika tulajdonosa, aki később is sokat költ a patikára. Giessel Ferenc 1803-ban és 1804-ben 2.060 forint kölcsönt vesz fel Müller Ferenc pesti patikustól ráckevei patikája felszerelésére, amit törleszteni nem tud. Kintlévőségeit sem tudja behajtani. 1809-ben panaszt nyújt be a Tolna megyei Magisztrátushoz, amelyben azt panaszolja, hogy a grabóczi ,,Rátz Klastromosok" 60 Frt-tal tartoznak. Tolna megye bírája, Zbiskó József azt válaszolja, hogy az ügyet kivizsgálták. Az orvosságokat Michaelevich Melanins a klastrom volt elöljárója, nem a klastrom részére, hanem saját szükségletére vásárolta. [15] Giessel végül is teljesen eladósodik. 1811. év Szent András havának 27. napján három pecséttel ellátott végrendeletet helyez el a ráckevei levéltárban. A végrendelet a közgyűlési tanácsi jegyzőkönyvben 3656. sz. alatt van bejegyezve, míg közvetlenül utána a 3657. sz. számon az olvasható, hogy Giessel terhére a Pesten bemutatott adóslevél alapján 2060 forint tartozás betáblázása került (intabuláltatott). [16] Időközben, 1808-ban Pintér József ráckevei gyógyszerész nevével is találkozunk a feljegyzések között. [17] Róla több adat nem került elő, azonban valószínűleg a fia az a Pintér József ráckevei patikus aki Schuster professzornál végzett tudományos munkát. Dolgozatának címe: Gyógyszeres értekezés a vasanykémlétről (Cyanuretum ferri) és a fojtósavas higacsról (nitras hydrargirosi), (Pest, 1829). [18] Ezidőtájt a ráckevei patika sűrűn cserél gazdát. 1823-ban Chudik János „Apothecarius" nevével találkozunk Ráckevén. Egy bejegyzés: Chudik János apothecarius megegyezik Kuzovits Mihály özvegyével, hogy az orvosságok árának hátralékát borban egyenlítse ki. [19] Érdekes adat Örkény Ferenc József 1835—36-ból származó, Ráckevére vonatkozó adata. „Vagyon itt gyógyszertár is, mellnek tulajdonosa Ofen Alajos Ur". [20]