Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

ADATTÁR - Dominkovits Péter: Az 1739—1740. évi pestis a Pest—Pilis—Solt vármegyei Ordas faluban

AZ 1739/40. ÉVI PESTIS A PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYEI ORDAS FALUBAN DOMINKOVITS PÉTER A török háborúkat követő Rákóczi-féle rendi, függetlenségi harc lezárulásával az ország lakossága mind számában, mind vagyoni állapotában mélypontra jutott. E pusztulás csak növelte a küzdelmek utolsó időszakában újra fellépő pestisjárvány. A konszolidációt hozó 1715. évi országgyűlést a belső építés évtizedei követték. A spontán telepedésekkel, állami és földesúri telepítésekkel újjáéledő tájakra váratlanul szakadt a nagy emberveszteséget követelő utolsó országos pestisjárvány, mely több hullámban, változó földrajzi elterjedéssel és intenzitással 1738—1743 között pusztított.

1 Gömöri Dávid a pestisről írott orvosi tanácsaiban, a megelőzésben majd az orvoslásban egyaránt ajánlja a már tradicionálissá vált orvosi eljárásokat, a népi babonát és az okkult tudományok világából vett eszközöket, módszereket. Felemlíti az erkölcsi tisztaság gyógyító hatását, ami azért sem elhanyagolható, mert a járvány terjedését a szélen és a levegőn kívül az isteni igazságszolgáltatással is magyarázza. A kortársak a járványok tovaterjedése ellen kordonokkal védekeztek, a fertőzött házakat, városrészeket, településeket zárták el, ahogy később is, 1831-ben a koleránál.

2 Az alábbi kis adatközlés egy Duna menti falu, Ordas, járvány okozta emberveszteségét elemzi, eredményei sokhelyen összecsengenek az eddigi kutatásokéival. Sajnos a vizsgált időszak természetes halandóságát nem tudtuk elkülöníteni a pestis pusztításától, így el kellett fogadnunk az összeíró által megadott adatokat. Pest-Pilis-Solt megye solti járásában, a Duna bal partján fekvő Ordas falut időszakunkban az abai Fördős és a Kurcsay család birtokolta, akik 1663 májusában zálogjogon szerezték Miskey A pestisjárvány első áldozatait 1737 végén jelentették, és az utolsókat 1744-ben. Az utóbbi időben több, a járvány lefolyásáról, elemzéséről szóló tanulmány és adatközlés jelent meg; Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása. Comm. Hist. Artis Med. 69—70. (1973) 75—128., Uő: Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve (DDMÉ) 1969—70. (1971.), Dankó Imre: Az 1739—40. évi kunszentmiklósi pestis népéletbeli szerepe. Cumania 2. 1974)., Fazekas Árpád: Szabolcsi adatok a pestisjárványok történetéhez. Comm. Hist Artis Med. 86. (1979.) 98—100, Kövér Sándor: Az 1739. évi feketehalál Hajdúböszörményben. DDMÉ 1965. (1966.), Moess Alfréd: Az 1739—49. évi pestisjárvány távolból és közelről. Comm. Hist. Artis Med. 75—76. (1975.) 59—82., Sasvári László: Az 1739-es pestisjárvány ,,rácz" áldozatai Hajdúböszörményben. Comm. Hist. Artis Med. 82 (1977.) 103—105. etc. 2 Gömöri Dávid: Pestisről való orvosi tanátslás. Győr, 1739. 108. Gömöri Dávidról: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. k. Bp., 1894. (Reprint 1980—81.) 1350—1352., Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Második száz. Ford: Kővári Aladár, Bp. 1962. 152—169.; A XVIII. század első felének magyar orvostudományáról rövid összefoglaló képet ad: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980. 159—172.