Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Böszörményi János — Zboray Bertalan: A magyar gyógyszerészet helyzete az 1945 utáni években
„GYÓGYSZERTÁR VÁLLALAT BUDAPEST" A gyógyszertárak államosításával egyidejűleg 19 megyei vállalat alakult, a gyógyszertárak működésének irányítására. Budapesten a már működő Nemzeti Vállalatot szervezték át (Klotild u. 3.). Az új igazgató Szendrei Ferenc (vasmunkás) lett, főkönyvelő: Aczél Györgyné, az ellenőrzési osztály vezetője: Böszörményi János gyógyszerész, a személyzeti osztály Hercz György, a Gyógyszergazdálkodásit: dr. Paál András vezette. A gyógyszer-anyagellátás felmerülő nehézségei rövidesen szükségessé tették a készletek átirányítását és gazdaságos elosztását. Ehhez azonban a készletekről felvett — illetve az államosításkor jórészt laikusok által készített — leltárak nem voltak megfelelőek. Ezért szeptember hónap folyamán Budapesten mind a 278 gyógyszertárban, úgyszintén a vidéki gyógyszertárakban is újbóli leltározást rendeltek el. A leltározáshoz — akárcsak az államosításkor — az egyetemi hallgatókat is fokozottan igénybe vették, a II. évfolyam részben, a III. és IV évfolyam teljes egészében részt vett, hogy a munka a tervezett két nap alatt befejezhető legyen. 15 A valamennyi vállalattól beérkezett leltárak összesítése után a Gyógyszertári Központ Gazdálkodási Osztálya megállapította, hogy: 1. a gyógyszertárakban sok a felesleges, esetleg már használhatatlan anyag, 2. a készletek aránytalanul vannak elosztva, s átirányításukkal a mutatkozó hiányok — ha lassan is — de megszüntethetők lesznek. A készletek helyszíni felülvizsgálására ún. ,,Incurrens Bizottság ' '-okat szerveztek (Budapesten 1951. jan. 4-én kezdték meg működésüket). A két gyógyszerészből álló bizottság feladata az volt, hogy először a használhatatlanná vált anyagokat selejtezzék ki, azután állapítsák meg azoknak a szereknek névsorát, amiket ott a helyszínen nem használnak, ellenben más vidéken még keresettek és ott értékesítésük még mindig lehetséges. A gyógyszertár vezetője kérhette egyes gyógyszerek helyszínen hagyását, helyi sovinizmus látszata nélkül! A leválasztott anyagot a bizottság távozása után szállításra kész állapotba csomagolták és meghatározott időpontra beküldték a Majakovszkij u. 24. alatti átmenőraktárba. Itt az átvevőbizottságok emelték ki azokat a tételeket, amelyek a Gyógyáruértékesítő Vállalaton keresztül visszakerülhettek a gyógyszertári forgalomba. A forgalomból kiselejtezett anyagokat másik helyiségben a Tervhivatal, az Egészségügyi Minisztérium, a Gyógyszertári Központ és az Orvostudományi Tájékoztató Iroda szakemberei abból a szempontból vizsgálták felül, hogy használhatók-e kórházak, az állatgyógyászat vagy az ipar szükségleteinek kielégítésére, s melyek a megsemmisítendők. SZAKFELÜGYELŐ GYÓGYSZERÉSZEK KIKÉPZÉSE Az 1950-ben végbement államosítás után a gyógyszertárak ellenőrzése még a megyei közegészségügyi hatóság jogkörébe tartozott. Az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztálya dr. Mészáros Ferenc főosztályvezető és főleg dr. Zachár Lászlóné gyógyszerész-főelőadó javaslatára azután úgy döntött, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet által már 1936-ban bevezetett és az intézet gyógyszerészdoktor tagjaiból kikerült „szakfelügyelői" rendszert újítja fel. Eszerint minden megyei vállalat — központi személyzete keretében s szükség szerinti számban — alkalmaz 15 Écsy Zoltán dr. írásos közlése.
