Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története

1975-től megindult a szakasszisztens (gyógyszerkiadó, analitikus) képzés is. Magától értetődően ez a konferenciás tanfolyamoknál magasabb szintű képzést biztosít.

77 A különböző Gyógyszertári Központokban az asszisztensképzés színvonala természetesen eltérő. Más a helyzet ott, ahol szigorúan kezelik és más ott, ahol a létszámhiánytól való félelem miatt lazábban és ezért a képesítővizsgán mindenkit átengednek. Ezen próbált valamelyest segíteni az Egészségügyi Minisztérium, a központilag delegált vizsgaelnök elrendelésével.

78 A gyógyszertári középkáderképzésben eleinte stencilezés útján sokszorosított jegyzeteket használtak. Ezeket váltották fel, még az 1950-es években, a szaktárgyak szerint elkülönített „Gyógyszertechnikus jegyzet "-ek. Ezekmég „kézirat" formájában jelentek meg, de 1960-ban már a Medicina Kiadó gondozásában és Kovács László szerkesztésében megjelent több mint 600 oldalon a „Gyógyszerésztechnikusok kézikönyve". Néhány évvvel később pedig az Egészségügyi Szakiskolák tankönyv sorozatában jelentek meg ismét a szaktárgyak szerint tagolódott asszisztensképző tankönyvek.

79 Meg kell még említenünk azt is, hogy 1956-tól lehetővé vált a gyógyszerraktárakban dolgozók számára a drogista mestervizsga megszerzése is. Ez a képzés azonban csakhamar megszűnt és helyette a Felsőfokú Raktározási Szaktanfolyamon szerezhetnek az érdeklődők hasonló képesítést. E képesítéssel rendelkezők számára 1983-tól lehetőség nyílt továbbképzésre is.

80 GY. RÁDÓCZY Cand. Sc, Pharm, et Phil. Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives H—

1013 Budapest Apród u. 1—3. ZUSAMMENFASSUNG Verfasser stellt die Entfaltung der Apothekerbildung in Ungarn von der Zeit vor der obligatorischen Universitätsunterricht, vor; — als noch die Erfüllung und Bestätigung der Wanderjahre einen Teil der Apothekerbildung bildeten. Er befasst sich kurz mit dem Apotheker-Eid, sowie mit der Ausbildung der Apothekerlehrlinge. Bei der Schilderung der — ab 1771 obligatorischen — Universitätsunterricht, befasst er sich nicht nur mit der von Nagyszombat nach Pest gezogenen Universität, sondern auch mit der von Kolozsvár nach Szeged geretteten, dann wieder kurz in Kolozsvár funktionierenden Apothekerbildung, und erwähnt sogar die kurzfristige Apothekerbildung von Zagreb. Nach der Schilderung der Universitäts-Apothekerbildung spricht er auch über die Entfaltung der postgradualen Bildung, so über die Möglichkeiten der Erwerbung des Doktortitels, über die Entwicklung der Weiterbildung und über die Fachapothekerbildung. Abschliessend schreibt er über die Entfaltung der pharmazeutischen Mittleren-Kaderbildung, da sich diese immer mehr der Arbeit der Apotheker anschliessen. 77 A 11/1975. EüK 6. Eü. Min. utasítás. A 2/1975. III. 1. Eü. Min. rendelet. A 12/1976. Di. 9. Eü. Min. rendelet. Kempler: A gyógyszertári középkáderképzés... 167. 78 Kempler Kurt: A gyógyszerészképzést befolyásoló egyes tényezőkről. Gyógyszereszet 1981. 10. sz. 381. 79 Kempler: A gyógyszertári középkáderképzés... 168. 80 A 102/1956. EüK 2. Eü. Min. utasítás. A 23/1962. EüK 12. Eü. Min. utasítás. A 19/1976. EüK 12. Eü. Min. utasítás. A 16/1983. XII. 29. Eü. Min. rendelet.