Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története
szi munkára jogosította, azonban csak további 1 év gyakorlati idő letöltése után vált teljes jogú gyógyszerésszé, vagyis gyógyszertár önálló vezetésére jogosulttá. Az első 2 évnek természettudományi alapozó jellege volt, a következő 2 évben pedig a szaktárgyakat hallgatták. Korábban minden reformja mellett is csak oda irányult a gyógyszerészképzés, hogy gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeket juttasson a pályára, tehát az oktatott tárgyak csupán a gyógyszertári méretű gyógyszerkészítéshez és expedícióhoz szükséges ismereteket szolgálták. Az új tanterv szakított ezzel a szemlélettel és olyan tartalmi változtatásokat vezetett be, amelyekkel a gyógyszerészi diplomát az orvosi és a vegyészi diplomával emelte azonos értékűre, hogy ezzel az egyre fejlődő gyógyszeripar területén is megállják a helyüket %z újonnan végzett gyógyszerészek. Ezt formailag is kifejezésre juttatta az a tény, hogy ezután már nem az Orvoskar dékánja, henem az egyetem rektora adta ki a gyógyszerészek diplomáját is. Ezért az új tanterv a gyógyszerészi szaktárgyak óraszámát jelentősen megemelte és bővítette az ezeket alapozó tantárgyak körét is. A korábbi morfológiai-rendszertani irányzat helyébe az anatómiai-élettani irányzat lépett az oktatásban. Ezzel kapcsolatos ennek a gyógyszerészképzési reformnak az orvosbiológiai tárgyak felé történt nyitása is, például a gyógyszerészek számára eddig tiltott területnek tekintett gyógyszerhatástan bevezetése a gyógyszerészoktatásba. Később az orvosbiológiai tárgyakat még tovább növelték annak érdekében, hogy gyógyszerszakértő gyógyszerészeket képezzenek ki. 48 Azoknak a tirocinális vizsgával rendelkező ,,nem okleveles gyógyszerészekének, akik a régi oktatási rendszer szerinti egyetemet valamilyen oknál fogva nem fejezték be, 1948-ban még egyszer alkalmuk nyílt a diploma megszerzésére azzal a feltétellel, hogy igazolni tudnak 10 éves gyógyszertári gyakorlatot és meghatározott tárgyakat 2 féléven át hallgatnak az egyetemen, természetesen ezekből vizsgáznak is. 49 A gyógyszerészképzés 1949-től ,,de jure" teljes egészében az Orvoskarra tevődött át, bár ,,de facto" még mindig megoszlott a Természettudományi Kar és az Orvoskar között. A gyógyszerhatástan oktatása ekkor kapta meg a kellő orvosbiológiai alapozását a biológia, anatómia, élettan, biokémia és mikrobiológia tárgyak bevezetésével. Ennek ellentételeként viszont eltörölték az állattan, a mezőgazdasági kémia, az egészségtan és a gázvédelem oktatását. Eltörölték az I. év utáni gyakorlóévet is, de helyette bevezették az első három év utáni nyári szünetekben az 1—1 hónapos kötelező gyógyszertári gyakorlatot, az 1953/54. tanévtől pedig az államvizsgát is, előtte 6 havi gyakorlati idővel. 50 Gyógyszerészképzésünknek egy érdekes epizódja, hogy 1950 őszén ismét megindult egy 2 éves egyetemi gyógyszerészképzés is, párhuzamosan a 4 éves egyetemi képzéssel. Tekintettel a gyógyszertárak ez év nyarán történt államosításával kapcsolatos gyógyszerészhiányra, így akartak fele idő alatt gyógyszerészeket adni a pályának. A szegedi egyetemen csak ilyen, a budapesti egyetemen mindkétfajta képzés indult. Az első félév után azonban az illetékeseknek be kellett látnia, hogy ez a „reformatio in peius" tarthatatlan és a II. félévtől már a 4 éves egyetemi gyógyszerészképzés keretein belül folyt tovább az oktatás és a budapesti egyetemen pedig egyesítették a két különböző céllal indított évfolyamot. Mint Budapesten, mind pedig Szegeden 1951-ben az Orvoskar kivált az egyetem korábbi kötelékéből és önálló Orvostudományi Egyetemmé szerveződött. Ekkor vette fel az új egyetem Budapesten a „Budapesti Orvostudományi Egyetem"nevtt, amit 1969-től Semmelweis Orvostudomá48 A 32 900/1941. VKM sz. rendelet. Halmai: A korszerű gyógyszerészképzés... 210—211. Szász: A magyar gyógyszerészképzés... 41—43. Végh i. m. 43. 49 A 208619/1948. sz. 1948 június l-jén kelt VKM leirat az Orvoskarhoz. 50 Végh i. m. 43.