Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Le Calloc'h, Bemard: Orvos volt-e Körösi Csoma Sándor? (francia nyelven)
son activité soit plus longtemps passé sous silence. Il fallait qu'enfin il fût dit, et peut-être démontré, qu'Alexandre Csoma de Kőrös fut aussi à sa manière un écrivain médical. Amint a tanulmány címe is jelzi, Bemard Le Calloc'h új szempontból közelít Körösi Csoma Sándor életútjához, életművéhez. Azt vizsgálja, hogy Körösi Csoma Sándor orvos volt-e, milyen orvosi ismeretekkel bírt, honnan szerezte azokat és hogyan hasznosította ezeket az ismereteket munkája során. Körösi Csoma Sándor sokak előtt ismert mint nagy orientalista, utazó és filológus, aki az elsők között foglalkozott a tibeti civilizáció és nyelv történetével. Kevésbé ismert azonban kapcsolódása az orvostudomány történetéhez. A szerző annak bizonyítására, hogy ilyen kapcsolódás valóban létezett, hat, eddig kevéssé ismert vagy félreértelmezett tényt vizsgál és tár fel részletesen. Elsőként Körösi Csoma Sándor Göttingenben folytatott tanulmányaival foglalkozik és bebizonyítja, hogy ott Johann Friedrich Blumenbach orvosi előadásait hallgatta és orvosi ismereteinek nagy részét innen nyerte. A bizonyítás során számos eddig homályos kérdést sikerül tisztáznia a szerzőnek. Arra vonatkozóan is gazdag bizonyítékokkal szolgál, hogy a korai Körösi Csornával foglalkozó irodalomban gyakran találhatók orvosi végzettségére való utalások. Ez a tény csak a későbbiekben halványul el. Másodikként Le Calloc'h Körösi Csoma Sándor tibeti tanulmányaival foglalkozik. Ismeretes, hogy mestere Sangye Phuntsog láma volt, aki nem csupán teológus, irodalmár stb. volt, hanem Lhassá-ban a Chakpori orvosi iskolában orvosi végzettséget is szerzett. Később Körösi Csoma Sándor tanítójaként, tanítványát orvos tudományába is beavatta. Többek között bizonyíték erre az is, hogy Körösi Csoma Sándor 1833 körül rövidített formában angolra fordította a tibeti orvoslás alapját képező könyveket. A cikk szerzője részletesen elemzi és tisztázza Körösi Csoma Sándor munkáját és viszonyát a végül 1835-ben angolul kiadott szöveghez. A továbbiakban felsorolja mindazon európai és keleti orvosokat, akikkel Körösi Csoma szoros kapcsolatában állt és e kapcsolatok természetét is megvilágítva újabb bizonyítékokkal szolgál Körösi Csoma orvos voltára. Körösi Csoma orvosi érdeklődését bizonyítja továbbá az is, hogy hagyatékéban megtalálták a Susrutasamhitâ egy példányát, amely nem más, mint az indiai orvoslás alapvető műve. Végül Le Calloc'h Körösi Csoma Sándor Mahavyutpatti-fordításával foglalkozik, rávilágítva annak gazdag orvosi tartalmára. Végső soron azt a következtetést vonja le a fenti tényekből, hogy: nem állíthatjuk biztosan, hogy Körösi Csoma Sándor orvos lett volna, de az kétségtelen, hogy jelentős orvosi ismeretekkel rendelkezett és kitűntető érdeklődéssel viseltetett a keleti orvoslás iránt. Méltán tarthatjuk tehát Körösi Csoma Sándort „orvosíróként" is számon, hiszen munkássága erre több mint elegendő bizonyítékkal szolgál. Bemard LE CALLOC'H 110, rue de Montreuil 75011 Paris, France ÖSSZEFOGLALÁS NOMS ET DATES DES PERSONNES CITÉES BAKTAY, Ervin 1890-1963 BARTHELEMY-SAINT HILAIRE, Jules 1805—1895 BAYLE, Gaspardl774-1816 BERNARD, Claudel 813-1878 BETHLEN, Alexis 1777-1841 BICHAT, Xavierl771-1802 BLUMENBACH, Johann Friderich 1752-1841 BOCCACE, Jeanl313— 1375 BONVALOT, Gabriel 1853—1933 BROUSSAIS, François 1772—1838 BRYDGES, Sir Harford Jones 1764-1847 BUCKLAND, Charles-Edward 1847- ?
